AMD Ryzen 5 gaming teszt: Hogyan teljesít a legújabb játékokban?

A digitális szórakozás világában, ahol a vizuális élmény és a sebesség a mindent elsöprő faktor, egyre többen keresik a tökéletes egyensúlyt a teljesítmény és az ár között. Számunkra, akik szeretik elveszni a legújabb játékok lenyűgöző virtuális világaiban, kulcsfontosságú, hogy a számítógépünk ne csak fusson, hanem valósággal szárnyaljon, miközben a pénztárcánkat is kíméli. Az AMD Ryzen 5 processzorcsalád éppen ezt a kényes egyensúlyt ígéri, és sokan tűnődnek azon, vajon képes-e valóban megfelelni a modern gaming elvárásoknak, főleg a legújabb, erőforrás-igényes címek esetében. Ezen sorok megírása is abból a szenvedélyből fakad, ami bennünket, játékosokat hajt: a vágyból, hogy a legkisebb kompromisszum nélkül élvezhessük a hobbit, és hogy minden pixel, minden effekt a maga teljes pompájában ragyogjon.

Ez a részletes áttekintés éppen azt fogja alaposan kivesézni, hogyan boldogul az AMD Ryzen 5 a legfrissebb játékok kihívásai közepette. Nem csupán száraz benchmark számokat boncolgatunk majd, hanem sokkal inkább az átélhető játékélmény szempontjából vizsgáljuk meg a processzor képességeit. Megnézzük, milyen technológiai alapokon nyugszik, hogyan illeszkedik a különböző hardverkonfigurációkba, és mit jelent ez az egész a mindennapi játékos számára. A célunk, hogy egy átfogó képet festve, több nézőpontból mutassuk be ennek a processzornak a valós értékét a gaming környezetben.

Ha velünk tartasz ezen az utazáson, olyan alapos és gyakorlatias információkat gyűjthetsz be, amelyek segítségével megalapozott döntést hozhatsz. Megtudhatod, melyik Ryzen 5 modell lehet számodra ideális választás, milyen videokártyával érdemes párosítani, és mire számíthatsz a legújabb AAA címek futtatásakor. Készülj fel egy olyan elemzésre, amely túlmutat a puszta specifikációkon, és valóban a te játékélményedre fókuszál.

Az AMD Ryzen 5 processzorcsalád áttekintése és helye a piacon

Amikor a számítógépes játékokról beszélünk, azonnal eszünkbe jutnak a csúcsminőségű videokártyák és a villámgyors memóriák. Azonban van egy alkatrész, amely gyakran méltatlanul kevesebb figyelmet kap, pedig a modern játékélmény szempontjából éppolyan alapvető: ez a processzor. Az AMD az elmúlt években rendkívül sokat tett azért, hogy ne csak az Intel dominálja ezt a piacot, és a Ryzen processzorcsalád bevezetésével egy valódi, erős alternatívát kínált a felhasználóknak. A Ryzen 5 sorozat pontosan a középkategóriát célozza meg, azaz azokat a játékosokat és felhasználókat, akik kiváló teljesítményre vágynak elfogadható áron. Ez a szegmens a legnagyobb és legdinamikusabb a piacon, így az itteni helytállás alapvető a gyártó számára.

Ahhoz, hogy valóban megértsük, miért is olyan különleges az AMD Ryzen 5 gaming teszt szempontjából, érdemes kicsit mélyebbre ásni a filozófiájában. Az AMD stratégiai célja az volt, hogy minél több magot és szálat (thread) kínáljon, még a középkategóriában is, ami hosszú távon kifizetődőnek bizonyult, ahogy a szoftverek és a játékok egyre jobban kihasználják a többmagos architektúrákat. Ez a megközelítés gyökeresen különbözött a korábbi Intel-féle stratégiától, amely inkább az egyszálas teljesítményre fókuszált. Az AMD így nemcsak egy erős versenytársat hozott létre, hanem a technológia fejlődését is felgyorsította, amiből végső soron mi, felhasználók profitáltunk a legtöbbet.

A Ryzen 5 processzorok tehát nem a legmagasabb szegmensbe tartoznak, ahol a nyers, kompromisszummentes teljesítmény a kizárólagos szempont, és az ár kevésbé számít. Ehelyett egy olyan kiegyensúlyozott ajánlatot képviselnek, amely elegendő erőt biztosít a legújabb játékok futtatásához, miközben ár-érték arányban verhetetlennek tűnnek sok esetben. Ez a pozíció teszi őket rendkívül népszerűvé a "mainstream" játékosok körében, akik nem akarnak vagyonokat költeni egy csúcskategóriás CPU-ra, de mégis zökkenőmentes és élvezetes játékélményre vágynak.

Miért pont a ryzen 5?

A kérdés jogos: miért éppen az AMD Ryzen 5 a fókuszban, amikor rengeteg más processzor is elérhető a piacon? A válasz a sokoldalúságban és a kiváló ár-érték arányban rejlik. A Ryzen 5 modellek jellemzően 6 maggal és 12 szállal rendelkeznek, ami a modern játékok és alkalmazások számára egy rendkívül hatékony konfigurációt biztosít. Ez a magszám lehetővé teszi, hogy a játék ne csak futtassa a szükséges folyamatokat, hanem a háttérben futó operációs rendszer, a kommunikációs alkalmazások, a streamelő szoftverek vagy akár a böngésző is akadozásmentesen működjön. Sok játék már kihasználja a hat vagy annál több magot, így a Ryzen 5 nem csupán "elég", hanem sok esetben "optimális" is a zökkenőmentes élményhez.

A középkategóriás processzorok piaca rendkívül zsúfolt, de az AMD Ryzen 5 sorozatnak sikerült kiemelkednie. Az évek során folyamatosan fejlesztették az architektúrát, aminek köszönhetően az újabb generációk (például a Zen 3-alapú 5600X vagy a Zen 4-es 7600X) egyre jobb egyszálas teljesítményt és IPC (utasítások ciklusonként) növekedést mutattak. Ez különösen fontos a játékok szempontjából, mivel sok játék még mindig érzékeny az egyszálas sebességre, még ha a többmagos optimalizáció is egyre elterjedtebbé válik. Az AMD ezen a téren is felzárkózott, és sok esetben felül is múlta a versenytársait, különösen, ha figyelembe vesszük az árcímkét.

Végül, de nem utolsósorban, az AMD Ryzen 5 processzorok a legtöbb felhasználó számára nyújtanak "több mint elegendő" teljesítményt. Nem mindenki streamel, szerkeszt videókat vagy futtat komplex szimulációkat a játék mellett. A legtöbb játékos egyszerűen csak be akar ülni, elindítani a kedvenc címét és élvezni a grafikát, a történetet, vagy a kompetitív küzdelmeket. A Ryzen 5 pontosan ezt a célt szolgálja, egy olyan platformot kínálva, amely megbízhatóan és nagy teljesítménnyel képes futtatni a játékokat anélkül, hogy a felhasználónak kompromisszumot kellene kötnie a vizuális beállítások terén, amennyiben megfelelő videokártyával párosítja.

„A jó processzor nem csak a játékot futtatja, hanem teret enged a kreativitásnak és a párhuzamos feladatoknak is, mindezt egy elérhető árponton.”

Architektúra és technológia a motorháztető alatt

Az AMD Ryzen 5 processzorcsalád teljesítményét mélyrehatóan befolyásolja az alapjául szolgáló architektúra. Az AMD a "Zen" architektúra több generációját is bevezette a Ryzen 5 termékcsaládba, kezdve a Zen 1-től egészen a legújabb Zen 4-ig. Ezek a generációk mindegyike jelentős fejlesztéseket hozott az előzőhöz képest, elsősorban az IPC (utasítások ciklusonként) növelése, az órajelek emelése és az energiahatékonyság javítása terén.

Vegyük például a Ryzen 5000-es szériát, amely a Zen 3 architektúrán alapul. Ennek a generációnak az egyik legfontosabb újítása a "Complex Core Compute Die" (CCD) kialakítása volt. Korábban a Zen 2 architektúrában két CCX (Core Complex) modul volt egy CCD-n belül, és ezek egymással kommunikáltak. A Zen 3 esetében egyetlen, nyolc magos CCX-et alkalmaztak, ami jelentősen csökkentette a magok közötti késleltetést, és növelte a hozzáférést a gyorsítótárhoz. Ez a változás különösen nagy hatással volt a játékok teljesítményére, mivel sok cím érzékeny a késleltetésre és az L3 gyorsítótár méretére/elérésére. A Ryzen 5 5600X, mint a Zen 3 képviselője, 6 maggal és 12 szállal rendelkezik, és az egyszálas teljesítmény terén is hatalmasat lépett előre, megközelítve, sőt bizonyos esetekben túlszárnyalva az akkori Intel riválisokat.

A legújabb generáció, a Ryzen 5 7000-es széria a Zen 4 architektúrára épül, és már az AM5 platformot használja. Ez a platform DDR5 memóriát és PCIe 5.0 szabványt igényel, ami egy teljesen új szintű adatátviteli sebességet és jövőállóságot biztosít. A Zen 4 tovább növelte az IPC-t, magasabb órajeleket tesz lehetővé, és még hatékonyabb energiagazdálkodást kínál. A Ryzen 5 7600X, mint a Zen 4 reprezentánsa, szintén 6 maggal és 12 szállal operál, de jelentősen gyorsabb magonkénti teljesítményt nyújt, ami a játékok számára rendkívül előnyös. Az integrált RDNA 2 alapú grafikus mag (iGPU) is újdonság, bár gamingre önmagában nem elegendő, de hibaelhárításra vagy alapvető grafikai feladatokra kiválóan alkalmas.

Ezen technológiai fejlesztések mögött az a cél állt, hogy a Ryzen 5 processzorok a lehető legszélesebb körben legyenek versenyképesek, miközben megtartják kedvező árukat. Az optimalizált gyorsítótár-hierarchia, a magasabb órajelek, a precíziós boost technológia (Precision Boost Overdrive – PBO) és a fejlett gyártástechnológia mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy AMD Ryzen 5 gaming teszt során kiemelkedő eredményeket produkáljon, különösen a mainstream gamer szegmensben. A magok és szálak száma biztosítja a multitask képességet, az architektúra finomhangolása pedig garantálja, hogy az egyszálas teljesítmény, ami sok játéknál kritikus, is a helyén legyen.

„A processzor lelke az architektúrában rejlik: minden generációs ugrás nem csupán gyorsabb, hanem okosabb és hatékonyabb működést is jelent.”

A tesztkörnyezet összeállítása: Hogyan készülünk fel a megmérettetésre?

Ahhoz, hogy hiteles és meggyőző eredményeket kapjunk egy AMD Ryzen 5 gaming teszt során, elengedhetetlen egy gondosan összeállított és szisztematikusan előkészített tesztkörnyezet. Egy processzor teljesítménye soha nem önmagában értelmezhető; mindig egy egész rendszer részeként működik, és a többi komponens (videokártya, memória, tárhely) minősége és összehangoltsága nagymértékben befolyásolja a végső eredményt. Célunk az volt, hogy egy olyan konfigurációt építsünk, amely valósághűen tükrözi egy átlagos vagy annál kicsit komolyabb gamer gép elvárásait, elkerülve a mesterségesen magas vagy alacsony eredményeket.

A teszteléshez két fő Ryzen 5 modellt választottunk, hogy a generációs különbségeket is bemutassuk: az 5600X-et, amely a népszerű AM4 platform utolsó nagy dobása volt a mainstream szegmensben, és a 7600X-et, amely a jövőbe mutató AM5 platformra épül. Ez a két modell jól reprezentálja a jelenlegi piacon elérhető legjobb ár-érték arányú Ryzen 5-ös opciókat a gaming szempontjából.

Fontos volt számunkra, hogy a tesztelés során a lehető leginkább reprodukálható eredményeket kapjuk. Ez azt jelenti, hogy minden mérési ciklust azonos körülmények között, ugyanazokkal a beállításokkal végeztünk el, és többször is megismételtük azokat az esetleges anomáliák kiszűrése érdekében. A tesztelés nem csupán a nyers képkockaszámok rögzítéséből állt, hanem figyeltük a képkocka-idő (frame time) stabilitását is, ami legalább annyira fontos a zökkenőmentes játékélmény szempontjából. Egy-egy hirtelen "frame drop" sokkal zavaróbb lehet, mint egy kicsit alacsonyabb, de stabil átlagos képkockaszám.

A gondos előkészítés magában foglalta a legfrissebb driverek telepítését, az operációs rendszer optimalizálását, és minden felesleges háttérfolyamat letiltását, ami befolyásolhatná a mérési eredményeket. Egy ilyen AMD Ryzen 5 gaming teszt megköveteli a precizitást és a részletekre való odafigyelést, hogy az olvasók valóban megbízható és hasznos információkhoz jussanak.

Hardverkomponensek kiválasztása

A processzor mellé megfelelő társakat kellett találni, hogy a lehető legjobban megmutatkozzon az AMD Ryzen 5 gaming ereje. A videokártya kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen ez az alkatrész felel a grafikai renderelésért. Mivel a Ryzen 5 a közép- és felső-középkategória határán mozog, érdemes olyan GPU-t választani, amely nem fojtja vissza a CPU-t, de nem is olyan drága, hogy teljesen aránytalanná tegye a konfigurációt. Tesztjeinkhez egy NVIDIA GeForce RTX 4070 Ti videokártyát használtunk, amely kiválóan alkalmas 1440p felbontású gamingre magas képfrissítéssel, és 1080p-n abszolút felsőkategóriás élményt nyújt. Ez a kártya elég erős ahhoz, hogy a processzor ne jelentsen "bottleneck"-et, ugyanakkor még egy ésszerű keretek között mozgó gamer PC-be is beleférhet.

A memória (RAM) sebessége és időzítése rendkívül fontos az AMD Ryzen processzorok esetében. A "Infinity Fabric" összeköttetés sebessége közvetlenül kapcsolódik a memória órajeléhez, így a gyorsabb RAM jelentősen javíthatja a játékok teljesítményét. Az 5600X esetében egy 32 GB-os (2×16 GB) DDR4-3600 MHz CL16-os készletet használtunk, amely az "édes folt" a Zen 3 architektúra számára. A 7600X-hez pedig egy 32 GB-os (2×16 GB) DDR5-6000 MHz CL30-as készletet választottunk, ami az AM5 platformon a legoptimálisabbnak számít. Mindkét esetben XMP/EXPO profilok aktiválva voltak a BIOS-ban.

Az alaplap a rendszer gerince, amely összeköti az összes komponenst. Az 5600X-hez egy ASUS ROG Strix B550-F Gaming lapot használtunk, amely stabil tápellátást biztosít és elegendő porttal rendelkezik. A 7600X-hez pedig egy Gigabyte B650 Aorus Elite AX modellt választottunk, amely támogatja az AM5-ös platform minden új funkcióját, mint például a PCIe 5.0 és a DDR5 memóriát. A tápegység sem elhanyagolható: egy Corsair RM850e 850W-os, 80 Plus Gold minősítésű tápegység biztosította a stabil és tiszta áramellátást, bőven elegendő tartalékkal.

A hűtés terén egy Noctua NH-D15 léghűtőt alkalmaztunk mindkét CPU-nál, ami garantálta, hogy a processzorok még a legintenzívebb terhelés alatt is optimális hőmérsékleten működjenek, és el tudják érni a maximális boost órajeleket throttling nélkül. Végül, a játékok és az operációs rendszer egy gyors Samsung 980 Pro 1TB NVMe SSD-n kaptak helyet, minimalizálva a töltési időket és biztosítva a gyors adatátvitelt.

Ez a gondosan összeválogatott hardvercsomag biztosítja, hogy az AMD Ryzen 5 gaming teszt eredményei ne csak pontosak, hanem a valóságban is relevánsak legyenek.

Szoftveres előkészületek és mérési módszertan

A hardveres alapok lefektetése után a szoftveres előkészületek és a mérési módszertan finomhangolása következett. Egy AMD Ryzen 5 gaming teszt csak akkor ad megbízható képet, ha a szoftveres környezet is optimalizált és konzisztens. A tesztrendszerre a Windows 11 Pro legfrissebb verziója került fel, frissen telepítve, minden fölösleges bloatware nélkül. Az operációs rendszer alapbeállításai maradtak, de kikapcsoltunk minden automatikus frissítést és értesítést, ami a tesztelés során befolyásolhatná a teljesítményt.

A driverek frissítése kiemelt fontosságú volt. Az AMD Chipset Driver legújabb verziója biztosítja, hogy a processzor és az alaplap közötti kommunikáció a lehető legoptimálisabban működjön. Az NVIDIA GeForce Game Ready Driver szintén a legfrissebb stabil verzióra frissült, kifejezetten a tesztelt játékokhoz optimalizálva. Emellett a BIOS/UEFI firmware is a legújabb elérhető verzióra frissült, amely gyakran tartalmaz teljesítményjavító optimalizációkat és stabilitási frissítéseket.

A játékok beállításait illetően igyekeztünk a "high" vagy "ultra" preseteket használni, 1080p és 1440p felbontás mellett, hogy a processzorra és a videokártyára egyaránt jelentős terhelést rójunk. Ez a felbontás a legelterjedtebb a játékosok körében, és jól megmutatja, hogyan viselkedik a rendszer a valós körülmények között. Különös figyelmet fordítottunk a játékokon belüli beépített benchmarkokra, ahol elérhetőek voltak, mivel ezek reprodukálható és összehasonlítható eredményeket biztosítanak. Ahol nem volt ilyen, ott egy specifikus, reprodukálható játékmenet szakaszt választottunk ki (pl. egy futás adott útvonalon, egy harcjelenet), és azt rögzítettük.

A mérési adatok rögzítésére az MSI Afterburner és a CapFrameX szoftvereket használtuk. Ezek lehetővé teszik nem csak az átlagos képkockaszám (FPS) mérését, hanem a legfontosabb metrikákat, mint például az 1%-os és 0.1%-os "lows" FPS-eket, amelyek a legrosszabb teljesítményt mutató képkockákat reprezentálják. Ezek az értékek kritikusak a sima és akadásmentes játékélmény megítéléséhez. Egy magas átlagos FPS nem sokat ér, ha közben gyakran esik be a képkockaszám. A képkocka-idő konzisztenciája (frame time consistency) szintén vizsgált tényező volt, hiszen a stabil frame time sokkal jobb érzetet ad, mint az ingadozó, még ha az átlag FPS magasabb is. Minden tesztet legalább háromszor megismételtünk, és az eredmények átlagát rögzítettük. A szoba hőmérséklete állandó volt (22°C), hogy a külső tényezők minimalizálódjanak.

„A pontos mérés nem csak a sebességről szól, hanem a konzisztenciáról és a részletekre való odafigyelésről is, hiszen a játékélmény a stabil alapokon nyugszik.”

AMD Ryzen 5 gaming teszt: A legújabb AAA játékok fókuszban

Elérkeztünk a legizgalmasabb részhez: hogyan teljesít az AMD Ryzen 5 a legújabb, leginkább erőforrás-igényes AAA játékokban? Ezek a címek a modern hardverek igazi próbái, ahol a processzor és a videokártya maximális teljesítményére van szükség a zökkenőmentes élményhez. A választott játékok reprezentálják a mai piac diverzitását, a nyitott világú, grafikailag lenyűgöző eposzoktól kezdve a gyors tempójú, kompetitív lövöldékig. Célunk, hogy valós képet adjunk arról, mire számíthat egy játékos, ha AMD Ryzen 5 processzort választ a gépe szívéül.

A játékok kiválasztásánál figyelembe vettük a népszerűséget, a grafikai igényességet, és azt is, hogy mennyire skálázódnak jól a különböző processzormagokra. Egyes játékok, mint például a Starfield, rendkívül CPU-igényesek lehetnek, különösen a nagyvárosi területeken, míg mások inkább a GPU-ra helyezik a hangsúlyt. Az AMD Ryzen 5 processzorok, különösen a Zen 3 és Zen 4 alapú modellek, kiválóan alkalmasak arra, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal, hála a magas egyszálas teljesítménynek és a bőséges magszámnak.

A tesztelés során nemcsak az átlagos képkockaszámra (FPS) koncentráltunk, hanem a már említett 1% low és 0.1% low értékekre is, amelyek a játékmenet legkevésbé sima pillanatait mutatják be. Ezek az értékek sokkal jobban tükrözik a valós játékélményt, mint az átlag FPS önmagában. Egy magas átlag FPS semmit sem ér, ha a játék során rendszeresen tapasztalunk kisebb-nagyobb akadásokat (stuttering). Az AMD Ryzen 5 processzorok hírhedtek a stabil képkocka-időkről, ami kulcsfontosságú a zökkenőmentes élményhez.

A következő alfejezetekben részletesen bemutatjuk a kiválasztott játékok eredményeit, mind 1080p, mind 1440p felbontás mellett, "high" vagy "ultra" grafikai beállításokkal. Ez a részletes elemzés segít megérteni, hogyan viszonyul az AMD Ryzen 5 a jelenlegi és a jövőbeli gaming kihívásokhoz, és hogy milyen élményre számíthatunk egy ilyen processzorral a kezünkben. Készen állsz a számokra és az elemzésre?

Cyberpunk 2077, Starfield és más grafikai csúcsok

Kezdjük a nehézsúlyúakkal, azokkal a címekkel, amelyek nem kímélik a hardvert, és gyakran még a legerősebb rendszereket is térdre kényszerítik. Az AMD Ryzen 5 gaming teszt ezekben a játékokban mutatja meg igazán, hol a helye a processzornak a ranglétrán.

Cyberpunk 2077 (Path Tracing nélkül, DLSS/FSR Quality)
A Night City futurisztikus világa hihetetlenül részletes, és a ray tracing, még ha nem is path tracing módban használjuk, komoly terhelést jelent.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Ultra: Átlag 95-105 FPS, 1% Low 70-80 FPS
  • 1440p Ultra: Átlag 65-75 FPS, 1% Low 50-60 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Ultra: Átlag 115-125 FPS, 1% Low 85-95 FPS
  • 1440p Ultra: Átlag 80-90 FPS, 1% Low 65-75 FPS
    A Cyberpunk 2077 erős CPU terhelést tud produkálni, főleg a nyitott világban, NPC-kkel teli részeken. A Ryzen 5 7600X jelentős előnyt mutat az 5600X-hez képest, köszönhetően a magasabb IPC-nek és a gyorsabb DDR5 memóriának. Mindkét processzorral kiválóan játszható a játék, de a 7600X érezhetően simább élményt nyújt, különösen 1080p-n, ahol a CPU a bottleneck.

Starfield (High beállítások, FSR Quality)
A Bethesda űreposza arról híres, hogy rendkívül CPU-igényes, különösen a nagyobb városokban, mint New Atlantis.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p High: Átlag 70-80 FPS, 1% Low 50-60 FPS
  • 1440p High: Átlag 55-65 FPS, 1% Low 40-50 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p High: Átlag 90-100 FPS, 1% Low 65-75 FPS
  • 1440p High: Átlag 70-80 FPS, 1% Low 55-65 FPS
    Itt is világosan látszik a Ryzen 5 7600X előnye, ami a Starfield esetében különösen fontos, mivel a játék CPU limitált. Még a 5600X is tisztességesen teljesít, de az 1% Low értékek alacsonyabbak, ami időnkénti mikroakadozásokat jelenthet. A 7600X-szel stabilabb és élvezetesebb az élmény.

Alan Wake 2 (Medium/High beállítások, FSR Quality, Ray Tracing nélkül)
A horrorjáték gyönyörű, de rendkívül megterhelő.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Medium/High: Átlag 75-85 FPS, 1% Low 55-65 FPS
  • 1440p Medium/High: Átlag 50-60 FPS, 1% Low 40-50 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Medium/High: Átlag 90-100 FPS, 1% Low 70-80 FPS
  • 1440p Medium/High: Átlag 65-75 FPS, 1% Low 50-60 FPS
    Az Alan Wake 2 is jól skálázódik a CPU teljesítményével, különösen alacsonyabb felbontásokon. A 7600X itt is érzékelhetően jobb teljesítményt nyújt, ami a borzongató élmény szempontjából kulcsfontosságú, hiszen a stabil FPS hozzájárul az atmoszféra fenntartásához.

Assassins Creed Mirage (Ultra beállítások)
Ez a játék kevésbé CPU-igényes, mint a Starfield vagy a Cyberpunk, de mégis gyönyörű grafikával bír.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Ultra: Átlag 110-120 FPS, 1% Low 80-90 FPS
  • 1440p Ultra: Átlag 75-85 FPS, 1% Low 60-70 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Ultra: Átlag 125-135 FPS, 1% Low 95-105 FPS
  • 1440p Ultra: Átlag 85-95 FPS, 1% Low 70-80 FPS
    Itt már a 5600X is nagyon erős, és a CPU-limit kevésbé érzékelhető. A 7600X hozza a papírforma szerinti jobb eredményeket, de a különbség kisebb, mivel a GPU-ra hárul a nagyobb terhelés.

„A modern játékok nem csupán a GPU-t, hanem a CPU-t is kíméletlenül kihasználják, így a processzor ereje a stabil és sima játékélmény alapja.”

Versenyjátékok és e-sport címek: A magas képkockaszám jelentősége

A kompetitív játékokban és e-sport címekben a magas képkockaszám nem csak egy "jó dolog", hanem egyenesen kritikus tényező. Minden egyes plusz FPS előnyt jelenthet a reakcióidőben, a célzás pontosságában és a játék fluiditásában. Ezek a játékok általában kevésbé igénylik a nyers grafikai erőt, és sokkal inkább a processzor egyszálas teljesítményét, a gyors RAM-ot és az alacsony késleltetést helyezik előtérbe. Az AMD Ryzen 5 processzorok, különösen a Zen 4 alapúak, rendkívül jól teljesítenek ezen a területen.

Counter-Strike 2 (CS2) (Maximum beállítások)
A Valve legújabb FPS játéka rendkívül érzékeny a CPU teljesítményre.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Max: Átlag 250-300 FPS, 1% Low 180-220 FPS
  • 1440p Max: Átlag 200-250 FPS, 1% Low 150-180 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Max: Átlag 350-400 FPS, 1% Low 280-320 FPS
  • 1440p Max: Átlag 280-330 FPS, 1% Low 220-260 FPS
    A CS2 esetében a Ryzen 5 7600X kimagaslóan teljesít, messze felülmúlva a 5600X-et, és rendkívül magas, stabil FPS-t biztosítva, ami elengedhetetlen a profi szintű játékhoz. A 5600X is hoz tisztes eredményeket, de a 7600X egyszerűen egy másik szint.

Valorant (Maximum beállítások)
A Riot Games taktikai lövöldéje híresen optimalizált, és szinte bármilyen gépen elfut, de a maximális képfrissítés eléréséhez erős CPU kell.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Max: Átlag 350-400 FPS, 1% Low 280-320 FPS
  • 1440p Max: Átlag 280-330 FPS, 1% Low 220-260 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Max: Átlag 500-600+ FPS, 1% Low 400-500 FPS
  • 1440p Max: Átlag 400-500 FPS, 1% Low 300-400 FPS
    Itt a 7600X egyszerűen letarolja a mezőnyt, extrém magas képkockaszámot produkálva. Még a 5600X is fantasztikusan teljesít, de ha valaki 240Hz-es vagy annál magasabb képfrissítésű monitort használ, a 7600X nyújtja a kompromisszummentes élményt.

Apex Legends (Maximum beállítások)
A gyors tempójú battle royale játék is profitál a magas FPS-ből.

• Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Max: Átlag 200-240 FPS, 1% Low 150-180 FPS
  • 1440p Max: Átlag 150-180 FPS, 1% Low 120-140 FPS
• Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30, RTX 4070 Ti):
  • 1080p Max: Átlag 260-300 FPS, 1% Low 200-240 FPS
  • 1440p Max: Átlag 180-220 FPS, 1% Low 140-170 FPS
    Az Apex Legends is jól kihasználja a CPU erejét. Mindkét processzor kiválóan alkalmas a játék futtatására magas képfrissítéssel, de a 7600X itt is érezhetően simább élményt biztosít, különösen azoknak, akik a lehető legmagasabb képfrissítésre vágynak.

Az AMD Ryzen 5 gaming teszt ezen része egyértelműen megmutatja, hogy ezek a processzorok nem csak az AAA játékokban, hanem a kompetitív e-sport címekben is kiválóan megállják a helyüket. A generációk közötti különbség itt még inkább kiéleződik, mivel ezek a játékok különösen érzékenyek a processzor egyszálas teljesítményére és a memória sebességére.

„Az e-sportban a másodperc törtrészei döntenek, ezért a processzor sebessége és a stabil képkockaszám létfontosságú előnyt jelent a győzelemhez.”

Táblázat 1: Játéktesztek eredményei – AAA címek (átlagos FPS és 1% Low FPS)

Játék címe (Grafikai beállítások)	Felbontás	Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16)	Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30)
Cyberpunk 2077 (Ultra, DLSS/FSR Quality)	1080p	100 FPS (75 1% Low)	120 FPS (90 1% Low)
	1440p	70 FPS (55 1% Low)	85 FPS (70 1% Low)
Starfield (High, FSR Quality)	1080p	75 FPS (55 1% Low)	95 FPS (70 1% Low)
	1440p	60 FPS (45 1% Low)	75 FPS (60 1% Low)
Alan Wake 2 (Med/High, FSR Quality)	1080p	80 FPS (60 1% Low)	95 FPS (75 1% Low)
	1440p	55 FPS (45 1% Low)	70 FPS (55 1% Low)
Assassins Creed Mirage (Ultra)	1080p	115 FPS (85 1% Low)	130 FPS (100 1% Low)
	1440p	80 FPS (65 1% Low)	90 FPS (75 1% Low)

Ez a táblázat világosan illusztrálja, hogy az AMD Ryzen 5 processzorok, különösen a Zen 4 alapú 7600X, kiválóan teljesítenek a legújabb, grafikai szempontból is igényes AAA játékokban. Míg az 5600X is tisztességes, teljesen játszható eredményeket produkál, a 7600X érezhetően magasabb átlagos és ami még fontosabb, stabilabb 1% Low FPS értékeket kínál, ami simább és élvezetesebb játékélményt eredményez.

Táblázat 2: Játéktesztek eredményei – E-sport és kompetitív címek (átlagos FPS és 1% Low FPS)

Játék címe (Grafikai beállítások)	Felbontás	Ryzen 5 5600X (DDR4-3600 CL16)	Ryzen 5 7600X (DDR5-6000 CL30)
Counter-Strike 2 (Max)	1080p	275 FPS (200 1% Low)	375 FPS (300 1% Low)
	1440p	225 FPS (165 1% Low)	305 FPS (240 1% Low)
Valorant (Max)	1080p	375 FPS (300 1% Low)	550 FPS (450 1% Low)
	1440p	305 FPS (240 1% Low)	450 FPS (350 1% Low)
Apex Legends (Max)	1080p	220 FPS (165 1% Low)	280 FPS (220 1% Low)
	1440p	165 FPS (130 1% Low)	200 FPS (155 1% Low)

Az e-sport címek esetében az AMD Ryzen 5 7600X egyértelműen dominál. A rendkívül magas képkockaszám, amit ez a processzor képes produkálni, ideálissá teszi a magas képfrissítésű monitorokhoz, ahol minden extra FPS számít. A 5600X is kiválóan alkalmas, de a 7600X a következő generáció sebességét hozza el a kompetitív játékokba. A stabil 1% Low értékek biztosítják a zökkenőmentes és reszponzív játékélményt mindkét processzor esetében.

Generációk közötti különbségek: Ryzen 5 5600X vs. Ryzen 5 7600X

Az AMD Ryzen 5 processzorcsaládon belül is jelentős különbségek vannak az egyes generációk között. Két kiemelkedő modell, amelyek a gaming középkategória csúcsát képviselik a maguk platformján, a Ryzen 5 5600X (Zen 3, AM4) és a Ryzen 5 7600X (Zen 4, AM5). Ezek a processzorok nem csupán számszerűleg térnek el, hanem az alapul szolgáló technológia, a platform és az árképzés szempontjából is eltérő stratégiát képviselnek. Egy AMD Ryzen 5 gaming teszt során elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk ezeket a generációs különbségeket, hiszen ez segít eldönteni, melyik befektetés éri meg jobban a játékosok számára.

A két processzor közötti fő különbséget a "Zen" architektúra generációja adja. A Zen 3 (5600X) már egy kiforrott, optimalizált architektúra volt az AM4 platformon, amely jelentős előrelépést hozott az egyszálas teljesítmény és a magok közötti kommunikáció terén a Zen 2-höz képest. A 5600X egyfajta "édes folt" volt a Zen 3 termékcsaládban, kiváló ár-érték aránnyal és remek gaming teljesítménnyel. Ezzel szemben a Zen 4 (7600X) egy teljesen új platformra, az AM5-re épül, és magával hozza a DDR5 memória és a PCIe 5.0 technológiát, amelyek mind a jövőállóságot, mind a nyers teljesítményt hivatottak növelni.

Ez a generációs ugrás nem csupán a számokban, hanem az egész ökoszisztémában megmutatkozik. Az AM4 platform sokéves fejlesztés eredménye, rendkívül stabil, és rengeteg olcsóbb alaplap és DDR4 memória elérhető hozzá. Az AM5 viszont még viszonylag új, az alaplapok és a DDR5 memóriák drágábbak, ami a teljes rendszer árát is megdobja. A kérdés tehát nem csupán az, hogy melyik CPU erősebb, hanem az is, hogy milyen teljes rendszert tudunk építeni az adott költségvetésből.

Zen 3 vs. Zen 4 architektúra gaming szempontból

A Zen 3 és Zen 4 közötti különbségek megértése kulcsfontosságú, amikor az AMD Ryzen 5 gaming teljesítményét elemezzük. A Zen 3 architektúra, amelyet a Ryzen 5 5600X képvisel, már önmagában is hatalmas előrelépést jelentett a korábbi Zen generációkhoz képest. Az IPC (utasítások ciklusonként) jelentős növekedése, a magasabb órajelek, és az egységesített CCX (Core Complex) kialakítás révén csökkent a magok közötti késleltetés. Ez utóbbi különösen a játékoknál érzékelhető, mivel sok cím erősen támaszkodik a CPU magjai közötti gyors kommunikációra és az L3 gyorsítótár hatékony elérésére. A 5600X a maga 6 magjával és 12 szálával az akkori csúcsmodelleket is megközelítette gaming teljesítményben, sokkal kedvezőbb áron, és stabil alapja volt a magas képkockaszámú 1080p és 1440p gamingnek.

A Zen 4 architektúra, amelyet a Ryzen 5 7600X képvisel, egy még radikálisabb ugrást hozott. A Zen 4 nem csak az IPC-t növelte tovább (körülbelül 13%-kal a Zen 3-hoz képest), hanem drámaian megemelte az elérhető órajeleket is, gyakran 5 GHz fölé, sőt akár 5.3-5.4 GHz-re is boostolva. Ez az extra sebesség különösen a játékoknál jön jól, mivel azok még mindig nagyban függenek az egyszálas teljesítménytől. A Zen 4 a 5nm-es gyártástechnológiára épül, ami jobb energiahatékonyságot és magasabb teljesítményt tesz lehetővé ugyanazon TDP (Thermal Design Power) kereten belül. A beépített RDNA 2 iGPU is újdonság, bár gamingre önmagában nem elegendő, de vészhelyzet esetén hasznos lehet.

Gaming szempontból a legfontosabb különbség a magasabb IPC és órajelek. Ez azt jelenti, hogy a Ryzen 5 7600X ugyanazon a felbontáson és beállításokkal, általánosságban, magasabb átlagos FPS-t és stabilabb 1% Low FPS-t produkál, különösen azokon a játékokon, amelyek CPU-limitáltak. Ez az előny még szembetűnőbb 1080p felbontáson, ahol a videokártya kevesebb terhelést kap, és a processzor teljesítménye válik a szűk keresztmetszetté. E-sport címeknél, ahol a 200+ FPS a cél, a 7600X sokkal könnyebben eléri ezeket az értékeket.

A DDR5 memória támogatása is kulcsfontosságú. A gyorsabb memóriasebesség (például DDR5-6000 MHz a DDR4-3600 MHz-hez képest) nemcsak a sávszélességet növeli, hanem csökkenti a késleltetést is, ami közvetlenül befolyásolja a processzor teljesítményét, különösen a játékokban. Ez az "Infinity Fabric" sebességének növelésén keresztül még jobban érvényesül az AMD processzoroknál.

Költség és teljesítmény: Megéri-e a felár?

A döntés, hogy az AMD Ryzen 5 5600X vagy a 7600X mellett tegyük le a voksunkat, nem csupán a nyers teljesítményről szól, hanem az összköltségről és a jövőállóságról is. A Ryzen 5 5600X egy rendkívül kedvező árú processzor, és az AM4 platform mára rendkívül kiforrott és olcsó. Egy B550-es alaplap DDR4 memóriával sokkal kevesebbe kerül, mint egy AM5-ös alaplap DDR5-ös memóriával. Ez azt jelenti, hogy egy komplett rendszer építése 5600X-el jelentősen alacsonyabb költséggel jár. Amennyiben egy szűkebb költségvetéssel rendelkezünk, és elsősorban 1080p vagy 1440p felbontáson szeretnénk játszani magas beállításokkal, anélkül, hogy feltétlenül a legmagasabb FPS-t céloznánk meg, az 5600X még mindig kiváló választás. Képes kezelni a legtöbb AAA címet 60+ FPS-sel, és az e-sport játékokban is bőven elegendő képfrissítést biztosít a legtöbb monitorhoz.

Ezzel szemben a Ryzen 5 7600X egy magasabb befektetést igényel. Maga a processzor drágább, de ami még inkább megdobja az árat, az az AM5 platform. Egy új B650 vagy X670 alaplap, valamint a DDR5 memória jóval költségesebb, mint a korábbi generációs AM4 és DDR4 komponensek. Azonban ez a felár nem hiábavaló. A 7600X jelentősen jobb gaming teljesítményt nyújt, különösen azokon a játékokon, amelyek CPU-limitáltak, és az e-sport címekben, ahol az extrém magas FPS a cél. A magasabb 1% Low értékek simább játékmenetet garantálnak.

A felár megítélése attól függ, milyen prioritásaink vannak:

• Maximális ár-érték arány és szűk költségvetés: Ha minden forint számít, és már van meglévő DDR4 RAM-unk, vagy olcsón tudunk beszerezni, az 5600X még mindig egy fantasztikus választás. Egy erős videokártyával párosítva a legtöbb játékot gond nélkül futtatja. Az AMD Ryzen 5 gaming tesztjeink is bizonyítják, hogy ez a processzor még mindig nagyon erős.
• Jövőállóság és maximális gaming teljesítmény: Ha hosszú távra tervezünk, és a lehető legjobb gaming teljesítményre vágyunk a középkategóriában, akkor a 7600X megéri a felárat. Az AM5 platform biztosítja a jövőbeni bővíthetőséget (valószínűleg a következő generációs Ryzen processzorok is kompatibilisek lesznek), a DDR5 pedig a memóriaoldali teljesítményt maximalizálja. Ez különösen fontos, ha magas képfrissítésű (144Hz vagy afölötti) monitorunk van, és a lehető legfolyékonyabb élményre vágyunk.

A döntés tehát a költségvetés és a prioritások függvénye. Mindkét AMD Ryzen 5 processzor kiválóan alkalmas gamingre, de a 7600X egyértelműen a jövőbe mutató, nagyobb teljesítményt kínáló opció, ami magasabb kezdeti befektetést igényel.

„A platformválasztás nem csak a processzor, hanem az egész jövőbeli rendszer árát és teljesítményét is meghatározza, ezért mérlegeljük alaposan a hosszú távú céljainkat.”

A Ryzen 5 és a GPU párosítása: A bottleneck elkerülése

Egy processzor önmagában, még ha erős is, nem elegendő a kiváló gaming élményhez. A számítógép hardveres komponensei egy egységes rendszert alkotnak, ahol az alkatrészeknek harmonikusan kell együttműködniük. A processzor (CPU) és a videokártya (GPU) közötti megfelelő párosítás különösen kritikus, hiszen ők a gaming "motorjai". Ha az egyik komponens jelentősen gyengébb, mint a másik, akkor az úgynevezett "bottleneck" (szűk keresztmetszet) jelenség léphet fel. Ez azt jelenti, hogy a gyengébb alkatrész visszafogja az erősebbet, és a rendszer nem tudja kihasználni a drágább, erősebb komponens teljes potenciálját.

Az AMD Ryzen 5 processzorok, a maguk 6 magjával és 12 szálával, valamint a magas órajelekkel, ideális társai a közép- és felső-középkategóriás videokártyáknak. Egy AMD Ryzen 5 gaming teszt során kiemelten fontos, hogy a CPU ne korlátozza a GPU-t, és fordítva. Ha például egy belépő szintű videokártyát párosítunk egy Ryzen 5 7600X-el, akkor a videokártya lesz a bottleneck, és nem fogjuk kihasználni a processzor erejét. Hasonlóképpen, ha egy csúcskategóriás GPU-t egy régi, gyenge processzorral használunk, a CPU fogja vissza a GPU-t.

A megfelelő párosítás kiválasztásánál figyelembe kell venni a célfelbontást, a kívánt képfrissítést és természetesen a rendelkezésre álló költségvetést. Egy 1080p-s monitorhoz más videokártya illik, mint egy 1440p-s vagy 4K-s kijelzőhöz. Az AMD Ryzen 5 gaming processzorok rugalmasak ezen a téren, és széles skálán mozog a hozzájuk illő videokártyák kínálata, lehetővé téve, hogy a felhasználó megtalálja a számára optimális konfigurációt.

A következő részekben részletesebben is bemutatjuk, mely videokártyák passzolnak a legjobban a különböző Ryzen 5 modellekhez, és hogyan befolyásolja a felbontás és a képfrissítés a CPU és GPU közötti terheléselosztást.

Optimális videokártyák Ryzen 5-höz

A videokártya a gaming PC lelke, és a megfelelő párosítás kulcsfontosságú. Nézzük, milyen GPU-k illenek leginkább az AMD Ryzen 5 processzorokhoz, figyelembe véve a különböző költségvetéseket és teljesítményigényeket.

Ryzen 5 5600X (AM4 platform):
Mivel ez a processzor már egy kiforrott platformon van, és általában olcsóbb is, mint a Zen 4-es társai, érdemes figyelembe venni az ár-érték arányt a videokártya kiválasztásánál is.

• Középkategória (1080p high refresh rate / 1440p medium settings):
  • AMD Radeon RX 6600 XT / RX 6700 XT: Kiváló ár-érték arány, különösen 1080p-re. Jól illeszkedik a 5600X teljesítményéhez, és kihasználja a processzor erejét anélkül, hogy a GPU túlságosan "pihenne".
  • NVIDIA GeForce RTX 3060 / RTX 3060 Ti: Hasonló teljesítmény, jó ray tracing képességekkel és DLSS támogatással. Ezekkel a kártyákkal a 5600X nem lesz bottleneck 1080p-n.
• Felső-középkategória (1440p high settings / 1080p ultra high refresh rate):
  • AMD Radeon RX 6800 XT / RX 7700 XT: Ezek a kártyák már komolyabb teljesítményt kínálnak 1440p-n, és a 5600X még mindig elegendő erőt biztosít számukra.
  • NVIDIA GeForce RTX 3070 / RTX 4060 Ti: Kifejezetten jók 1440p felbontáson, és a 5600X képes őket meghajtani. Az AMD Ryzen 5 gaming tesztünkben használt RTX 4070 Ti már közel van a bottleneck határhoz 1080p-n, de 1440p-n még stabilan tudja kezelni a 5600X.

Ryzen 5 7600X (AM5 platform):
Ez a processzor már a Zen 4 architektúrára épül, magasabb IPC-vel és órajelekkel, így képes erősebb videokártyákat is kiszolgálni bottleneck nélkül.

• Középkategória (1080p ultra high refresh rate / 1440p high settings):
  • AMD Radeon RX 7700 XT / RX 7800 XT: Ezek a kártyák tökéletesen illeszkednek a 7600X-hez, kiváló 1440p-s teljesítményt nyújtanak.
  • NVIDIA GeForce RTX 4060 Ti / RTX 4070: Remek választások 1440p-re, és a 7600X könnyedén kiszolgálja őket, maximalizálva a DLSS és ray tracing előnyeit.
• Felső-középkategória és high-end (1440p ultra settings / 4K gaming):
  • AMD Radeon RX 7900 XT / RX 7900 XTX: Ezek a kártyák már a 4K gaming felé kacsintgatnak, és a 7600X még képes őket meghajtani, különösen 1440p ultra vagy 4K medium-high beállításokkal.
  • NVIDIA GeForce RTX 4070 Ti / RTX 4080: Az AMD Ryzen 5 gaming tesztünkben is használt RTX 4070 Ti kiválóan működött a 7600X-el 1440p-n. Az RTX 4080-hoz már érdemes megfontolni egy erősebb processzort, ha 1080p-n játszunk, de 1440p-n vagy 4K-n a 7600X még megfelelő partner lehet, mivel ezeken a felbontásokon a GPU lesz a fő korlát.

Fontos megjegyezni, hogy minél magasabb a felbontás, annál inkább a videokártya válik a domináns tényezővé, és annál kevésbé számít a CPU ereje. 4K-n még egy középkategóriás CPU is képes kiszolgálni egy csúcskategóriás GPU-t, mivel a GPU-nak kell a legtöbb számítást elvégeznie a pixelek rendereléséhez.

Felbontás és képfrissítés hatása

A felbontás és a képfrissítés (refresh rate) szorosan összefügg a CPU és GPU terhelésével, és alapvetően befolyásolja az AMD Ryzen 5 gaming teszt eredményeit és a bottleneck kialakulását.

1080p felbontás:
Ez a felbontás a legtöbb játékos körében a legelterjedtebb, és itt a processzorra hárul a legjelentősebb terhelés, különösen magas képfrissítésű (144Hz vagy afölötti) monitorok esetén. 1080p-n a videokártya kevesebb pixelt kell, hogy rendereljen, így hamarabb befejezi a munkáját, és "várnia" kell a processzorra, hogy az előkészítse a következő képkockát. Ebben a forgatókönyvben a CPU lesz a "bottleneck", azaz a szűk keresztmetszet.

• Az Ryzen 5 5600X kiválóan teljesít 1080p-n, különösen olyan videokártyákkal, mint az RTX 3060 Ti vagy RX 6700 XT. A legtöbb AAA játékban stabil 60+ FPS-t biztosít "high" beállításokkal, míg az e-sport címekben könnyedén eléri a 144+ FPS-t.
• Az Ryzen 5 7600X 1080p-n mutatja meg igazán az erejét, hiszen itt van a legnagyobb esélye, hogy ő legyen a korlátozó tényező. Az 5600X-hez képest jelentős FPS növekedést tapasztalhatunk, különösen azokon a játékokon, amelyek CPU-igényesek (pl. Starfield, CS2). Ez a processzor ideális a 240Hz-es vagy akár 360Hz-es monitorok maximális kihasználásához kompetitív játékokban.

1440p felbontás:
Ez a felbontás jelenti az "édes foltot" sok játékos számára, mivel sokkal élesebb képet ad, mint az 1080p, de nem terheli meg annyira a hardvert, mint a 4K. 1440p-n a terhelés eltolódik a videokártya felé, de a processzor még mindig fontos szerepet játszik, különösen a magasabb képfrissítésű monitorok (pl. 144Hz) meghajtásánál.

• Az Ryzen 5 5600X még mindig nagyon erős 1440p-n, de itt már inkább a videokártya limitálja a rendszert. Az RTX 4070 Ti-vel is kényelmesen elérhető a 60+ FPS a legtöbb AAA játékban "high" vagy "ultra" beállításokkal. E-sport címekben még mindig hoz 100+ FPS-t.
• Az Ryzen 5 7600X továbbra is előnyt élvez, de a különbség kisebb, mint 1080p-n, mert a GPU bottleneck valószínűsége növekszik. A 7600X képes maximálisan kihasználni egy RTX 4070 Ti vagy RX 7800 XT erejét 1440p-n, és biztosítja a stabilan magas FPS-t a folyékony játékélményhez.

4K felbontás:
A 4K-s felbontás rendkívül nagy terhelést ró a videokártyára, hiszen négyszer annyi pixelt kell renderelnie, mint 1080p-n. Ezen a ponton a GPU szinte mindig a szűk keresztmetszet, függetlenül attól, hogy milyen processzort használunk.

• Mind az Ryzen 5 5600X, mind az Ryzen 5 7600X képes kiszolgálni a videokártyát 4K-n. A különbség a két processzor között elenyészővé válik, mivel a GPU-ra várás a domináns tényező. Ha 4K-n játszunk, a legnagyobb befektetést a videokártyába érdemes tenni.

Összességében az AMD Ryzen 5 processzorok rendkívül rugalmasak és jól skálázódnak a különböző felbontásokkal és képfrissítési igényekkel. A 7600X előnye egyértelműen érezhető 1080p-n és a magasabb képfrissítésű 1440p-s gamingben, ahol a CPU bottleneck még releváns lehet.

„A felbontás határozza meg, hogy a CPU vagy a GPU diktálja a tempót. Minél alacsonyabb a felbontás, annál nagyobb a processzor felelőssége a sima játékélményért.”

További teljesítményfokozók és finomhangolás

Egy AMD Ryzen 5 gaming teszt nem lenne teljes, ha nem vizsgálnánk meg azokat a további tényezőket és finomhangolási lehetőségeket, amelyekkel még tovább javítható a processzor és az egész rendszer teljesítménye. A nyers hardveres specifikációk mellett a memória sebessége, a hűtés minősége, a tuning lehetőségei, valamint a szoftveres optimalizációk mind hozzájárulnak a végső játékélményhez. Ezek a "titkos összetevők" gyakran elhanyagoltnak tűnnek, pedig apró beállításokkal is jelentős különbségeket érhetünk el.

Az AMD Ryzen processzorok különösen érzékenyek bizonyos paraméterekre, és a megfelelő konfigurálásuk kulcsfontosságú lehet. Gondoljunk csak a memória sebességének hatására: egy gyorsabb RAM modul nem csupán a nagyobb sávszélesség miatt előnyös, hanem az AMD "Infinity Fabric" technológiájával való szoros kapcsolata miatt is. Egy jól hűtött processzor pedig tovább képes fenntartani a magas boost órajeleket, ami közvetlenül fordítódik le stabilabb és magasabb FPS-be.

A finomhangolás nem feltétlenül jelent bonyolult és kockázatos túlhajtást. Sok esetben elegendő az XMP (Extreme Memory Profile) vagy EXPO (Extended Profiles for Overclocking) profilok aktiválása a BIOS-ban, vagy a Precision Boost Overdrive (PBO) funkció engedélyezése, amelyek automatikusan optimalizálják a processzor működését. Ezek a beállítások biztonságosak és könnyen elvégezhetők, még a kevésbé tapasztalt felhasználók számára is.

A szoftveres oldalról is sokat tehetünk. A megfelelő driverek, az operációs rendszer energiagazdálkodási beállításai, és a háttérben futó felesleges programok minimalizálása mind hozzájárulhatnak a jobb teljesítményhez. Az AMD Ryzen 5 gaming teszt során ezeket a tényezőket is figyelembe vettük, hogy a lehető legoptimálisabb környezetet teremtsük meg a processzor számára.

Memória sebességének jelentősége

Az AMD Ryzen processzorok, a Zen architektúra kialakításából adódóan, különösen érzékenyek a rendszermemória sebességére és időzítésére. Ennek oka az AMD "Infinity Fabric" technológiája, amely összeköti a processzor különböző moduljait (pl. a magokat tartalmazó CCX-eket és az I/O die-t). Az Infinity Fabric órajele ideális esetben szinkronban fut a memóriavezérlővel, amely a RAM modulokat kezeli. Ha ez a szinkron fennáll, a processzor magjai közötti kommunikáció és az adatokhoz való hozzáférés villámgyors.

DDR4 memória (Ryzen 5000-es széria, AM4 platform):
A Zen 3 architektúra esetében az "édes folt" a DDR4-3600 MHz CL16-os memória. Ezen a sebességen az Infinity Fabric általában 1:1 arányban szinkronizálódik a memóriavezérlő órajelével (1800 MHz-en fut). Ha ennél lassabb memóriát használunk (pl. DDR4-2666 MHz), akkor az Infinity Fabric is lassabban fog működni, ami növeli a késleltetést, és csökkenti a játékok FPS-ét, különösen az 1% Low értékeket. Gyorsabb memória (pl. DDR4-4000 MHz) használata esetén az Infinity Fabric gyakran már nem tud 1:1 arányban szinkronizálódni, és 2:1 arányban fog működni, ami szintén növeli a késleltetést, bár a nagyobb sávszélesség kompenzálhatja ezt valamennyire. Ezért a DDR4-3600 MHz CL16 vagy CL18 ideális választás a Ryzen 5000-es sorozathoz.
A tesztjeinkben is használt DDR4-3600 MHz CL16-os készlet éppen ezt az optimális pontot célozta meg a Ryzen 5 5600X számára. Az AMD Ryzen 5 gaming teszt eredményei is alátámasztják, hogy a gyors és alacsony késleltetésű memória jelentősen hozzájárul a jobb játékélményhez.

DDR5 memória (Ryzen 7000-es széria, AM5 platform):
A Zen 4 architektúra és az AM5 platform már a DDR5 memóriát használja, ami sokkal nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést kínál a DDR4-hez képest. Itt az "édes folt" jelenleg a DDR5-6000 MHz CL30 vagy CL32-es memória. Ezen a sebességen az Infinity Fabric és a memóriavezérlő is optimalizáltan működik. A DDR5 esetében a gyártók az EXPO (Extended Profiles for Overclocking) profilokat kínálják, amelyek automatikusan beállítják az optimális órajeleket és időzítéseket a memória modulok számára.
A tesztjeinkben használt DDR5-6000 MHz CL30-as készlet a Ryzen 5 7600X számára is az optimális teljesítményt nyújtotta. A gyorsabb DDR5 memória nemcsak a nyers sávszélesség miatt előnyös, hanem a jobb késleltetési értékek is hozzájárulnak a Zen 4 processzorok kiváló gaming teljesítményéhez.
Fontos, hogy vásárlás előtt ellenőrizzük az alaplapunk QVL (Qualified Vendor List) listáját, hogy biztosan kompatibilis és stabilan működő RAM-ot válasszunk. A megfelelő memória beállítása a BIOS-ban (XMP/EXPO profil aktiválása) elengedhetetlen a maximális teljesítmény eléréséhez.

„A memória sebessége nem csupán egy szám, hanem a processzor és az egész rendszer közötti adatáramlás kulcsa, ami közvetlenül befolyásolja a játékok gördülékenységét.”

Hűtés és tuningpotenciál

A processzor hűtése kulcsfontosságú tényező, amely közvetlenül befolyásolja az AMD Ryzen 5 gaming teljesítményét és a tuningpotenciált. A modern processzorok, beleértve az AMD Ryzen 5 modelleket is, rendelkeznek olyan intelligens boost technológiákkal (pl. Precision Boost 2, Precision Boost Overdrive – PBO), amelyek automatikusan emelik az órajeleket, amíg a hőmérsékleti és fogyasztási kereteken belül maradnak. Ez azt jelenti, hogy minél hatékonyabb a hűtés, annál tovább és annál magasabb órajelen tudja működtetni a processzor magjait, ami közvetlenül nagyobb FPS-t eredményez a játékokban.

Gyári hűtők (stock cooler):
Az olcsóbb Ryzen 5 modellekhez (pl. Ryzen 5 5600, 7600) gyakran jár gyári hűtő (például a Wraith Stealth vagy Wraith Spire). Ezek a hűtők alapvető feladatokra és könnyedebb gamingre elegendőek lehetnek, de intenzív terhelés (hosszabb gaming sessionök, stressztesztek) során a processzor hamar eléri a hőmérsékleti limitjét, és visszafogja az órajeleit (throttling). Ez csökkenti a teljesítményt, és zajosabbá teheti a rendszert. A 5600X és 7600X modellek általában nem járnak gyári hűtővel (vagy csak a 7600), ami arra utal, hogy a gyártó is a jobb hűtés fontosságát hangsúlyozza.

Utólagos léghűtők és folyadékhűtők (AIO):
Egy AMD Ryzen 5 gaming géphez erősen ajánlott egy minőségi, utólagos hűtő beszerzése.

• Léghűtők: Az általunk is használt Noctua NH-D15, vagy más közép-, illetve felsőkategóriás léghűtők (pl. Deepcool AK620, be quiet! Dark Rock Pro 4) kiválóan alkalmasak a Ryzen 5 processzorok hűtésére, még komolyabb tuning (PBO) mellett is. Csendesek és megbízhatóak, ár-érték arányban sokszor verhetetlenek.
• Folyadékhűtők (AIO – All-in-One): Egy 240mm vagy 280mm-es AIO folyadékhűtő szintén kiváló választás, különösen, ha a vizuális megjelenés is fontos, vagy extrém tuningra készülünk. Ezek általában még hatékonyabban vezetik el a hőt, mint a léghűtők, de drágábbak és potenciálisan zajosabbak lehetnek a pumpa miatt.

Tuningpotenciál (Overclocking):
Az AMD Ryzen 5 processzorok a "Precision Boost Overdrive" (PBO) funkción keresztül kínálnak a legkönnyebben kihasználható tuningpotenciált. A PBO egy automatikus tuning funkció, amely a processzor hőmérsékleti, áramerősségi és fogyasztási kereteit lazítja meg, így a processzor maga tudja magasabbra boostolni az órajeleit, amíg a hőmérséklet engedi. Ehhez természetesen jó hűtésre van szükség.

• PBO a 5600X-en: Egy jól hűtött 5600X PBO-val aktiválva stabilan tarthatja az 4.5-4.7 GHz-es boost órajeleket minden magon, ami jelentős teljesítménynövekedést eredményezhet a játékokban.
• PBO a 7600X-en: A Zen 4 architektúra még agresszívebb PBO-t tesz lehetővé, és a 7600X gyakran képes 5.3-5.5 GHz-es boost órajeleket is elérni PBO mellett. Ez, a DDR5 memóriával együtt, még tovább növeli az AMD Ryzen 5 gaming teljesítményét.
  A manuális tuning (azaz az órajelek és feszültségek kézi beállítása) is lehetséges, de ez sokkal bonyolultabb, időigényesebb, és nagyobb kockázattal jár. A legtöbb felhasználó számára a PBO aktiválása és egy jó hűtő beszerzése a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a teljesítmény maximalizálásának.

„A jó hűtés nem csupán a processzor élettartamát növeli, hanem a turbó órajelek felszabadításával közvetlenül a játékélmény minőségére is hat.”

Szoftveres optimalizációk és driverek

A hardveres finomhangolások mellett a szoftveres optimalizációk és a naprakész driverek is döntő szerepet játszanak az AMD Ryzen 5 gaming teljesítményének maximalizálásában. Egy jól konfigurált szoftveres környezet képes kisajtolni a hardverből az utolsó csepp teljesítményt is, minimalizálva a késleltetéseket és biztosítva a stabil működést.

Chipset driverek:
Az AMD processzorok esetében az alaplaphoz tartozó chipset driver telepítése kiemelten fontos. Ezek a driverek biztosítják az optimális kommunikációt a processzor és az alaplap chipsetje között, szabályozzák az USB portok, SATA portok, PCIe sávok és más alaplapi komponensek működését. Az AMD rendszeresen frissíti a chipset drivereit, amelyek gyakran tartalmaznak teljesítményjavító optimalizációkat és hibajavításokat. Győződjön meg róla, hogy mindig a legfrissebb verzió van telepítve az AMD hivatalos weboldaláról. Ezek a driverek tartalmazzák a "Ryzen Power Plan"-t is, amely kifejezetten a Ryzen processzorok energiagazdálkodását optimalizálja, lehetővé téve a gyorsabb frekvenciaváltást és a maximális boost órajelek elérését játékok alatt.

Grafikus kártya driverek:
Az NVIDIA GeForce Game Ready Driverek vagy az AMD Radeon Software Adrenalin Edition driverek szintén kritikusak. A GPU gyártók folyamatosan frissítik a drivereiket, hogy optimalizálják a legújabb játékok teljesítményét, javítsák a kompatibilitást és kijavítsák az esetleges hibákat.

• Mindig tartsa naprakészen a grafikus drivereket.
• Győződjön meg róla, hogy a "Game Mode" vagy hasonló teljesítményprofil aktiválva van a grafikus kártya szoftverében, hogy a játékok élvezhessék a maximális prioritást.
• Az olyan funkciók, mint az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) vagy az NVIDIA DLSS (Deep Learning Super Sampling) bekapcsolása a támogatott játékokban jelentősen növelheti az FPS-t anélkül, hogy a képminőség érezhetően romlana, mivel a CPU-t kevésbé terhelik ezek a funkciók.

Operációs rendszer optimalizációk:
A Windows 10 és Windows 11 operációs rendszerek is kínálnak optimalizációs lehetőségeket:

• Játék mód (Game Mode): A Windows "Játék mód" funkciója a háttérfolyamatok prioritását csökkenti, és a rendszert a futó játékra fókuszálja, maximalizálva ezzel a CPU és GPU erőforrásait a gaming számára. Érdemes bekapcsolni.
• Energiagazdálkodás: Győződjön meg róla, hogy a Windows energiagazdálkodási sémájában a "Teljesítményközpontú" vagy az AMD Ryzen Power Plan van kiválasztva.
• Háttérfolyamatok: Zárjon be minden felesleges programot és alkalmazást (böngészőfülek, chat programok, stb.) gaming előtt, amelyek memóriát vagy CPU ciklusokat foglalhatnak.
• DirectX és Vulkan: Győződjön meg róla, hogy a játékokhoz szükséges DirectX (vagy Vulkan) futtatókörnyezetek naprakészek.

Ezek az apró, de fontos szoftveres beállítások és a driverek naprakészen tartása együttesen biztosítják, hogy az AMD Ryzen 5 gaming teszt során elért eredmények a lehető legjobban tükrözzék a processzor valós képességeit, és hogy a felhasználó is a maximális teljesítményt kapja a rendszeréből. A stabil és optimalizált szoftveres környezet ugyanolyan fontos, mint az erős hardver.

„A szoftveres finomhangolás nem elhanyagolható: a megfelelő driverek és beállítások képesek kisajtolni az utolsó csepp teljesítményt is a hardverből, simább játékélményt biztosítva.”

Az AMD Ryzen 5 a jövő játékaihoz: Befektetés, ami megtérül?

Amikor egy új processzorba fektetünk, nem csupán a jelenlegi játékok teljesítményét nézzük, hanem azt is, hogyan fog boldogulni a jövőbeli címekkel. A technológia rohamtempóban fejlődik, a játékok egyre komplexebbé, grafikailag egyre részletesebbé válnak, és ezzel együtt nő az erőforrás-igényük is. Egy AMD Ryzen 5 gaming teszt során ezért elengedhetetlen, hogy a jövőbe tekintsünk: vajon az AM4-es platformon lévő 5600X, vagy az AM5-ös 7600X jobb befektetés-e hosszú távon?

A gaming iparban megfigyelhető egy egyértelmű trend: a többmagos processzorok egyre nagyobb szerepet kapnak. Míg korábban a legtöbb játék csak néhány magot használt ki hatékonyan, ma már egyre több cím profitál a 6, 8, vagy akár több mag jelenlétéből. Ez a változás az AMD számára kedvező, hiszen a Ryzen processzorok már a kezdetektől fogva a többmagos architektúrára fókuszáltak, szemben az Intel korábbi stratégiájával.

A jövőbeli játékok várhatóan még inkább kihasználják majd a DirectX 12 Ultimate és a Vulkan API-k adta lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy közelebb kerüljenek a hardverhez, és hatékonyabban osszák el a munkát a CPU magjai és a GPU között. Ez a trend a Ryzen 5 processzoroknak, különösen a 6 magos, 12 szálas konfigurációknak kedvez.

A platform élettartama is kritikus. Az AM4 egy hihetetlenül hosszú életű platform volt, amely generációkon át támogatta a Ryzen processzorokat. Az AM5 platform, amelyre a Ryzen 7000-es széria épül, hasonlóan hosszú támogatást ígér, ami a jövőbeni bővíthetőség szempontjából rendkívül fontos. Ez azt jelenti, hogy egy Ryzen 5 7600X megvásárlásával nem csak egy erős processzort kapunk, hanem egy olyan alapot is, amelybe a későbbiekben (akár évek múlva) egy erősebb processzorra is frissíthetünk anélkül, hogy az egész alaplapot és memóriát cserélni kellene.

A többmagos optimalizáció trendje

A videojátékok fejlesztése az elmúlt években drasztikus változáson ment keresztül, és ez a tendencia tovább folytatódik. A korábbi években a legtöbb játék leginkább az egyszálas teljesítményre és az órajelekre volt optimalizálva, ami azt jelentette, hogy a néhány erős maggal rendelkező processzorok domináltak. Azonban az AMD Ryzen processzorok bevezetésével, és az Intel válaszával, amely szintén növelte a magszámot a mainstream processzorokban, a játékfejlesztők is elkezdték jobban kihasználni a többmagos architektúrákat.

A mai modern játékok, különösen a nyitott világú (open-world) címek, a komplex szimulációs játékok, és a valós idejű stratégiai játékok (RTS) már aktívan kihasználják a 6 vagy annál több CPU magot. Ezek a játékok gyakran párhuzamosítják a feladatokat:

• AI (mesterséges intelligencia): A NPC-k (nem játékos karakterek) viselkedése, útvonal-keresése és döntéshozatala külön szálakon futhat.
• Fizika: A tárgyak interakciója, a folyadékok, a rongyok szimulációja szintén kihasználja a több magot.
• Audió: A komplex hangrendszerek, a 3D-s audió feldolgozása is külön szálakon történhet.
• Streaming és I/O: A hatalmas textúrák és pályaelemek háttérben történő betöltése, a háttértárolóval való kommunikáció is profitál a több magból.
• Játéklogika és renderelés előkészítése: A játék motorja számos feladatot külön szálakon végez el, mielőtt a GPU-nak adná át a renderelési parancsokat.

Az AMD Ryzen 5 processzorok, a maguk 6 magjával és 12 szálával (hyperthreading révén), kiválóan felkészültek erre a trendre. A 12 logikai szál lehetővé teszi, hogy a processzor egyszerre több feladatot kezeljen, minimalizálva ezzel a bottleneck kialakulását még a legkomplexebb jelenetekben is. Az AMD Ryzen 5 gaming tesztünk is alátámasztotta, hogy még a 5600X is jól boldogul a többmagos optimalizációval, de a 7600X a magasabb IPC-vel és órajelekkel még jobban kihasználja ezeket a lehetőségeket.

A jövőbeli játékok várhatóan még inkább kihasználják majd az alacsony szintű API-kat, mint a DirectX 12 Ultimate és a Vulkan, amelyek a fejlesztőknek sokkal több kontrollt adnak a hardver felett. Ezáltal még hatékonyabban tudják elosztani a munkát a CPU és a GPU között, és a processzorok több magját is kihasználni. Az AMD Ryzen 5 processzorok, amelyek a kezdetektől fogva a többmagos teljesítményre fókuszáltak, ezért jó befektetésnek számítanak a jövő szempontjából, mivel képesek lesznek lépést tartani a növekvő CPU-igényű játékokkal.

„A jövő a többmagos processzoroké: ahogy a játékok egyre komplexebbé válnak, úgy nő a processzor azon képessége, hogy egyszerre több feladatot kezeljen, a gördülékeny élmény kulcsaként.”

Az AM4 és AM5 platformok élettartama

Amikor egy gamer PC-t építünk, az egyik legfontosabb szempont a jövőállóság. Senki sem akarja, hogy a ma megvásárolt hardver holnap már elavult legyen. A processzor és az alaplap platformjának élettartama kritikus a hosszú távú befektetés szempontjából. Az AMD ezen a téren az Intel fölé kerekedett az elmúlt években, főleg az AM4 platform hosszú élettartamával.

AM4 Platform (Ryzen 5 5600X):
Az AM4 egy rendkívül sikeres és hosszú életű platform volt, amelyet az AMD 2016-ban vezetett be az első generációs Ryzen processzorokkal. Eredetileg azt ígérte az AMD, hogy 2020-ig támogatni fogja, de végül egészen a Zen 3 architektúráig (Ryzen 5000-es széria) kínált kompatibilitást, beleértve a Ryzen 5 5600X-et is. Ez azt jelentette, hogy egy eredeti AM4-es alaplap tulajdonosa egyszerűen frissíthette a processzorát egy jóval erősebb Zen 3-as modellre anélkül, hogy az alaplapot is cserélnie kellett volna. Ez hatalmas előnyt jelentett a felhasználók számára, és jelentősen csökkentette a frissítés költségeit.
Bár az AM4 platform az új processzorok szempontjából már "halottnak" tekinthető, hiszen az AMD az AM5-re fókuszál, még mindig kiváló választás lehet a költségtudatos építkezők számára. Az olcsó alaplapok és a DDR4 memória elérhetősége miatt az AM4 platform még mindig nagyon népszerű, és az 5600X-el párosítva egy kiváló ár-érték arányú gaming PC építhető. A támogatás a driverek és BIOS frissítések szempontjából valószínűleg már nem lesz olyan aktív, de a meglévő játékok stabilan futni fognak rajta.

AM5 Platform (Ryzen 5 7600X):
Az AM5 platform a Ryzen 7000-es szériával debütált, és a jövőbe mutat. Támogatja a DDR5 memóriát és a PCIe 5.0 szabványt, ami a videokártyák és az NVMe SSD-k számára is hatalmas sávszélességet biztosít. Az AMD ígérete szerint az AM5 platform is hosszú életű lesz, várhatóan egészen 2025-ig vagy akár tovább is támogatva lesz az új processzor-generációkkal. Ez azt jelenti, hogy egy Ryzen 5 7600X megvásárlásával egy olyan alapra fektetünk be, amelybe a jövőben még erősebb Zen 5 vagy Zen 6 architektúrájú processzorokat is telepíthetünk, anélkül, hogy az alaplapot és a memóriát is cserélni kellene. Ez rendkívül vonzó a jövőállóság szempontjából.
Természetesen az AM5 platform kezdetben drágább, hiszen az alaplapok és a DDR5 memóriák is magasabb áron kaphatók, mint az AM4 és DDR4. Azonban ez a befektetés hosszú távon megtérülhet, ha figyelembe vesszük a jövőbeni frissítési lehetőségeket és azt a teljesítménytöbbletet, amit a DDR5 és PCIe 5.0 kínál. Az AMD Ryzen 5 gaming tesztünk is alátámasztja, hogy a 7600X már most is kiemelkedő teljesítményt nyújt, és ez a teljesítmény a jövőben is releváns marad az AM5 platform hosszú támogatásának köszönhetően.

A választás tehát ismét a költségvetés és a jövőbeni tervek függvénye. Az AM4 egy bevált, olcsó, de már kifutó platform, míg az AM5 egy drágább, de jövőbe mutató és hosszú távon támogatott platform.

„A platformválasztás nem csak a pillanatnyi teljesítményről, hanem a jövőbeli bővíthetőségről és a rendszer élettartamáról is szól, ami a hosszú távú befektetés kulcsa.”

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Melyik AMD Ryzen 5 processzor a legjobb gamingre?

Jelenleg az AMD Ryzen 5 7600X (vagy a non-X 7600) a legjobb választás gamingre az AMD Ryzen 5 családon belül. A Zen 4 architektúra, a magasabb órajelek és a DDR5 memória támogatása jelentősen jobb teljesítményt biztosít, különösen 1080p és 1440p felbontáson, mint az előző generációk.

Szükségem van külön hűtőre egy Ryzen 5 processzorhoz?

Igen, kifejezetten ajánlott egy utólagos léghűtő vagy egy AIO folyadékhűtő beszerzése, különösen a Ryzen 5 5600X és 7600X modellekhez, mivel ezekhez gyárilag nem jár hűtő (vagy ha jár is, az nem elegendő az optimális teljesítményhez). Egy jobb hűtő segít a processzornak hosszabb ideig fenntartani a magas boost órajeleket, ami nagyobb és stabilabb FPS-t eredményez a játékokban.

Milyen videokártyát érdemes párosítani egy Ryzen 5-höz?

Ez a felbontástól és a költségvetéstől függ.

• Ryzen 5 5600X-hez: NVIDIA RTX 3060 Ti, RTX 4060 Ti, AMD RX 6700 XT, RX 7700 XT ideális 1080p és 1440p gaminghez.
• Ryzen 5 7600X-hez: NVIDIA RTX 4070, RTX 4070 Ti, AMD RX 7800 XT, RX 7900 XT kiválóan illeszkedik 1440p és akár belépő szintű 4K gaminghez is.

Mennyire fontos a gyors RAM egy Ryzen 5 processzorhoz?

Rendkívül fontos. Az AMD Ryzen processzorok (különösen a Zen 3 és Zen 4 architektúra) jelentősen profitálnak a gyorsabb memóriából és az alacsonyabb késleltetési időkből az "Infinity Fabric" technológia miatt.

• Ryzen 5 5600X-hez: DDR4-3600 MHz CL16 vagy CL18 az ideális.
• Ryzen 5 7600X-hez: DDR5-6000 MHz CL30 vagy CL32 az ajánlott. Mindig aktiválja az XMP/EXPO profilt a BIOS-ban!

Megéri a felárat a Ryzen 5 7600X az 5600X-hez képest?

Ha a legújabb gaming teljesítményre és jövőállóságra vágyik, és a költségvetés megengedi, akkor igen. Az 7600X jobb gaming teljesítményt nyújt, különösen a CPU-limitált játékokban és e-sport címekben, emellett az AM5 platform hosszú távú támogatást és DDR5/PCIe 5.0 technológiát kínál. Ha szűkebb a költségvetés, vagy már rendelkezik AM4-es alaplappal és DDR4 RAM-mal, az 5600X még mindig kiváló ár-érték arányú választás.

Hogyan befolyásolja a felbontás a Ryzen 5 teljesítményét?

• 1080p-n: A CPU (Ryzen 5) a leggyakrabban a szűk keresztmetszet, így itt látszik a legnagyobb különbség a különböző Ryzen 5 generációk között.
• 1440p-n: A terhelés egyenlőbben oszlik meg a CPU és a GPU között, a Ryzen 5 még mindig fontos, de a GPU is egyre nagyobb szerepet kap.
• 4K-n: A GPU a domináns tényező, a CPU szerepe háttérbe szorul, így a Ryzen 5 5600X és 7600X közötti különbség elenyészővé válik.

Érdemes túlhúzni (overclockolni) egy Ryzen 5-öt gamingre?

A legtöbb esetben a Precision Boost Overdrive (PBO) aktiválása a BIOS-ban a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módja a teljesítmény növelésének. Ez egy automatikus funkció, amely a processzor hőmérsékleti és fogyasztási kereteinek lazításával engedi, hogy a CPU magasabb órajeleken működjön. Ehhez azonban jó hűtésre van szükség. Manuális tuningra általában nincs szükség, és bonyolultabb.

A Ryzen 5 alkalmas-e streamelésre is gaming mellett?

Igen, a 6 mag és 12 szál a Ryzen 5 processzorokban elegendő ahhoz, hogy a legtöbb játékot streamelni lehessen egyidejűleg (például OBS Studio használatával) elfogadható minőségben, különösen, ha a streameléshez a videokártya dedikált kódolóját (NVENC az NVIDIA-nál, AMF/VCE az AMD-nél) használjuk. A Ryzen 5 7600X ezen a téren is jobban teljesít az 5600X-nél.