A számítógép építése vagy vásárlása során az egyik legfontosabb döntés, ami előtt állunk, az a központi feldolgozóegység, azaz a processzor kiválasztása. Ez a hardverelem valóságos motorja a rendszerünknek, tőle függ, mennyire lesz gördülékeny a böngészés, milyen gyorsan indulnak el a programok, és mennyire élvezetesek a legújabb játékok. A piacon ma két domináns szereplő, az Intel és az AMD kínálja termékeit, és különösen a középkategóriában, ahol a legjobb ár/érték arányt keresik a felhasználók, kiélezett a verseny.
Ebben a kategóriában az Intel Core i5 és az AMD Ryzen 5 sorozatai vívnak ádáz harcot a vásárlók kegyeiért. Mindkét széria úgy lett tervezve, hogy a legtöbb felhasználói igényt kielégítse, legyen szó mindennapi feladatokról, munkáról, vagy akár komolyabb játékélményről. A választás azonban korántsem egyszerű, hiszen a technikai specifikációk labirintusában könnyen elveszhetünk, és a "jobb" szó értelmezése is nagymértékben függ az egyéni preferenciáktól és felhasználási szokásoktól.
Ez a részletes elemzés arra hivatott, hogy segítsen eligazodni ebben a komplex világban. Alaposan megvizsgáljuk az Intel Core i5 és az AMD Ryzen 5 processzorok erősségeit és gyengeségeit, összehasonlítjuk a technikai jellemzőket, a valós teljesítményt különböző alkalmazásokban, és kitérünk a platformköltségekre is. A cél az, hogy a végére egy átfogó képpel rendelkezzünk, amelynek birtokában magabiztosan hozhatjuk meg a számunkra legmegfelelőbb döntést.
A középkategóriás piac megértése
A középkategóriás processzorok világa az, ahol a legtöbb felhasználó megtalálja a számára ideális egyensúlyt a teljesítmény és az ár között. Ezek a processzorok jellemzően nem a legdrágábbak, de már elegendő erőt biztosítanak a legtöbb feladathoz, legyen szó irodai munkáról, internetes böngészésről, multimédiás tartalomfogyasztásról, vagy akár a modern játékok futtatásáról. Ez a szegmens a számítógépes hardverpiac igazi "sweet spot"-ja, ahol a gyártók a legnagyobb volumenű eladásokra számíthatnak, és ahol a technológiai fejlesztések a leginkább érezhetőek a szélesebb közönség számára.
A "középkategória" meghatározása természetesen folyamatosan változik a technológiai fejlődéssel. Ami néhány éve még prémium kategóriának számított, az ma már a középmezőnybe tartozhat. Jelenleg jellemzően azokat a processzorokat soroljuk ide, amelyek 6-tól 10-14 magig terjedő számmal rendelkeznek, és olyan órajeleken működnek, amelyekkel a napi feladatoktól kezdve a közepes grafikai igényű játékokon át a könnyebb tartalomgyártásig minden zökkenőmentesen futtatható. Az árfekvésük általában 150 és 300 dollár között mozog, bár ez az aktuális piaci helyzettől és a generációtól függően ingadozhat.
Ez a szegmens különösen fontos a gyártók számára, mivel itt tudják a legnagyobb vásárlói réteget megszólítani. A csúcskategóriás processzorok presztízst adnak, de a tömegpiacot a középkategória jelenti. Éppen ezért a Core i5 és a Ryzen 5 sorozatok a gyártók leginnovatívabb megoldásait vonultatják fel, optimalizálva a teljesítményt, az energiahatékonyságot és természetesen az árat. A fejlesztések itt nem csak a nyers erőről szólnak, hanem arról is, hogy a mindennapi használat során milyen felhasználói élményt nyújtanak, mennyire stabilak, és hogyan illeszkednek a platform többi eleméhez.
„A középkategória testesíti meg a legtöbb felhasználó számára az optimumot, ahol az ár és a teljesítmény ideális egyensúlyban van.”
Az Intel Core i5 evolúciója
Az Intel Core i5 sorozat egy hosszú és lenyűgöző történetre tekint vissza, amely a Nehalem architektúrával kezdődött 2009-ben, mint a Core i7 "kistestvére". Kezdetben a Core i5 modellek főleg négymagos processzorokat jelentettek Hyper-Threading nélkül, vagy négy szálat nyújtó kétmagos variánsokat, megkülönböztetve őket a Hyper-Threadinggel rendelkező Core i7-ektől és a belépő szintű Core i3-aktól. Az első generációk, mint például a Sandy Bridge (2011) vagy az Ivy Bridge (2012), már akkor is kiváló játékteljesítményt nyújtottak a maga idejében, megalapozva az i5 hírnevét, mint a játékosok és a mainstream felhasználók kedvenc választását.
Az évek során az Intel folyamatosan fejlesztette és finomította az i5 sorozatot. A Skylake (6. generáció) és Kaby Lake (7. generáció) még mindig négymagos, négyszálas felépítéssel operált, és ekkoriban az i5 még mindig a játékok királya volt, köszönhetően az Intel magas egyszálas teljesítményének. A nagy áttörést a Coffee Lake (8. generáció, 2017) hozta el, amikor az Intel először növelte meg az i5-ös magszámát hatszorosra, válaszul az AMD Ryzen sorozatának megjelenésére, amely a magas magszámmal próbálta megnyerni a piacot. Ezzel a lépéssel a Core i5 már nem csak játékban, hanem többszálas alkalmazásokban is komoly erővel bírt.
A 9. és 10. generációk tovább finomították ezt a hatmagos, hatszálas felépítést, míg a 11. generációs Rocket Lake (2021) már nyolc szálat is hozott egyes i5 modellekbe, de az architektúra még mindig a monolitikus chiptervezésre épült. Az igazi paradigmaváltás az Alder Lake (12. generáció, 2021) érkezésével jött el, bevezetve az Intel hibrid architektúráját. Ez a megközelítés a nagy teljesítményű "P-magokat" (Performance-cores) és az energiahatékony "E-magokat" (Efficient-cores) kombinálja egyetlen chipen. Ezzel az i5 sorozat is, mint például az i5-12600K, már P- és E-magokkal rendelkezett, jelentősen növelve a többszálas teljesítményt és az energiahatékonyságot a különböző feladatok kezelésében.
A Raptor Lake (13. generáció, 2022) és a Raptor Lake Refresh (14. generáció, 2023) tovább tökéletesítette ezt a hibrid designt, növelve a magok és szálak számát, javítva az órajeleket és a cache méretét. Az Intel i5 processzorai ma már jellemzően 6 P-magot és 4-8 E-magot tartalmaznak, összesen 10-14 maggal és 16-20 szállal, ami elképesztő sokoldalúságot és teljesítményt biztosít a középkategóriában. Ez a folyamatos evolúció mutatja az Intel elkötelezettségét, hogy az i5 sorozat továbbra is releváns és versenyképes maradjon a dinamikusan változó piacon.
„Az Intel Core i5 sorozat folyamatosan alakította a középkategóriás teljesítmény fogalmát, alkalmazkodva a piaci igényekhez és a versenytársak kihívásaihoz.”
Az AMD Ryzen 5 felemelkedése
Az AMD Ryzen márka, különösen a Ryzen 5 sorozat, az elmúlt évek egyik legnagyobb technológiai sikertörténete, amely gyökeresen átalakította a processzorpiacot, és komoly versenyt támasztott az Intel évtizedekig tartó dominanciájával szemben. A fordulat 2017-ben következett be a Zen architektúra bevezetésével. Ekkor az AMD egy teljesen új megközelítéssel rukkolt elő, amely a magszámra és a többszálas teljesítményre fókuszált, miközben rendkívül versenyképes áron kínálta termékeit. A Ryzen 5 processzorok, mint például az első generációs Ryzen 5 1600, hat maggal és tizenkét szállal érkeztek, ami abban az időben példa nélküli volt a középkategóriában. Ez a lépés egy csapásra tette az AMD-t komoly kihívóvá, különösen a tartalomgyártók és a multitaskingra vágyó felhasználók körében.
A Zen architektúra folyamatos fejlődésen ment keresztül, generációról generációra javítva a teljesítményt és az energiahatékonyságot. A Zen+ (2018), Zen 2 (2019) és Zen 3 (2020) iterációk mind jelentős IPC (utasításonkénti végrehajtás) növekedést hoztak, finomítva a multi-chiplet design-t, amely az AMD sikerének kulcsa volt. A Ryzen 5 sorozat eközben megtartotta a 6 magos, 12 szálas konfigurációt, amely kiváló ár/érték arányt biztosított. A Zen 3 alapú Ryzen 5 5600X például rendkívül népszerűvé vált, mivel nemcsak többszálas feladatokban, hanem játékokban is felvette a versenyt az Intel akkori i5 és i7 modelljeivel.
Az AMD stratégiája nem csak a nyers teljesítményről szólt, hanem a platform stabilitásáról és a hosszú távú támogatásról is. Az AM4 foglalat évekig szolgált alapul, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy többször is processzort cseréljenek anélkül, hogy az alaplapot is le kellene cserélniük. Ez a felhasználóbarát megközelítés nagyban hozzájárult a Ryzen márka népszerűségéhez. Emellett az integrált grafikus vezérlővel rendelkező Ryzen G sorozat, mint a Ryzen 5 5600G, ideális választássá vált azok számára, akik dedikált videokártya nélkül szerettek volna egy működőképes, mégis játékra is alkalmas rendszert építeni, különösen a videokártya-hiányos időszakokban.
A legújabb generáció, a Zen 4 alapú Ryzen 7000-es sorozat (2022) a Ryzen 5 7600X modellel az AM5 foglalat és a DDR5 memória korszakát hozta el. Ez a processzor szintén 6 maggal és 12 szállal rendelkezik, de a jelentősen megnövelt órajelek és IPC, valamint az új architektúra miatt rendkívül erős versenytárs a középkategóriában. Az AMD továbbra is a magszámra és az energiahatékonyságra fókuszál, miközben folyamatosan javítja az egyszálas teljesítményt is, hogy minden felhasználói szegmensben megállja a helyét.
„Az AMD Ryzen 5 processzorok újraírták a középkategóriás elvárásokat, soha nem látott magszámot és többszálas teljesítményt hozva el a széles közönség számára.”
Technikai specifikációk és architektúra összehasonlítása
Az Intel Core i5 és az AMD Ryzen 5 processzorok közötti választás meghozatalához elengedhetetlen a mögöttes technológia és a kulcsfontosságú specifikációk megértése. Bár mindkét gyártó a középkategóriára céloz, az alapvető építkezési elvek és az optimalizációk jelentősen eltérhetnek, ami különböző teljesítményprofilt eredményez a valós használat során.
Magok és szálak
Az Intel a legújabb generációiban, mint a 13. és 14., a hibrid architektúrát alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy kétféle mag található a processzorban: a P-magok (Performance-cores), amelyek a nagy teljesítményt igénylő feladatokat, például játékokat vagy tartalomgyártást végzik, és az E-magok (Efficient-cores), amelyek az alacsonyabb prioritású háttérfolyamatokat és az energiahatékony működést biztosítják. Az i5-ös modellek tipikusan 6 P-maggal rendelkeznek Hyper-Threadinggel (összesen 12 szál), és emellé társul 4-8 E-mag (4-8 szál), így összesen 10-14 mag és 16-20 szál áll rendelkezésre.
Az AMD Ryzen 5 processzorok ezzel szemben homogén magokkal dolgoznak. A jelenlegi generációban (Ryzen 7000-es széria) ez általában 6 nagy teljesítményű magot jelent, mindegyik SMT-vel (Simultaneous Multi-threading) rendelkezik, ami összesen 12 szálat eredményez. Ez a megközelítés egyszerűbb ütemezést tesz lehetővé, és sokszor jobb konzisztenciát nyújt a magok közötti terheléselosztásban.
Órajelek
Az órajelek (alap órajel és boost órajel) meghatározzák, hogy egy processzormag milyen sebességgel képes dolgozni. Az Intel Core i5 processzorok gyakran magasabb boost órajeleket érnek el egy vagy néhány magon, ami előnyös az egyszálas teljesítményt igénylő feladatoknál, például játékoknál. Az AMD Ryzen 5 processzorai is rendkívül magas boost órajelekre képesek, és a Zen 4 architektúrával a 5 GHz feletti tartomány is elérhetővé vált, kiegyenlítve a versenyt ezen a téren. A "K" utótaggal ellátott Intel processzorok és az "X" utótaggal ellátott AMD processzorok általában túlhajthatók, ami további teljesítménynövelési lehetőséget biztosít a tapasztalt felhasználóknak.
Gyártástechnológia
A gyártástechnológia (vagy nód) az, hogy milyen finomságú eljárással készül a chip. Minél kisebb a szám (pl. 5nm, 7nm), annál sűrűbben lehet tranzisztorokat elhelyezni, ami nagyobb teljesítményt és/vagy jobb energiahatékonyságot eredményez. Az Intel a 13. és 14. generációs processzoraihoz az "Intel 7" gyártástechnológiát használja (korábban 10nm Enhanced SuperFin néven ismert), míg az AMD a Zen 4 alapú Ryzen 7000-es sorozatához a TSMC 5nm-es folyamatát veszi igénybe. A kisebb gyártástechnológia általában alacsonyabb energiafogyasztást és jobb hőtermelési jellemzőket eredményez.
Cache méretek
A cache (gyorsítótár) a processzorba integrált rendkívül gyors memória, amely ideiglenesen tárolja a gyakran használt adatokat, csökkentve ezzel a RAM-hoz való hozzáférés idejét. Három szintje van: L1, L2 és L3. Az Intel Core i5 processzorok, különösen a hibrid architektúra miatt, nagyobb L2 cache-sel rendelkeznek, és az L3 cache mérete is jelentős. Az AMD Ryzen 5 processzorok, a Zen architektúra sajátosságai miatt, szintén nagy L3 cache-t kínálnak (ún. Game Cache a Zen 3-nál és Zen 4-nél), ami különösen előnyös lehet játékok és bizonyos adatszálas alkalmazások esetében.
Integrált grafika (IGP)
Az integrált grafikus vezérlő (IGP) lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszer videokártya nélkül is működjön, ami költségmegtakarítást jelenthet, vagy tartalék megoldásként szolgálhat. Az Intel Core i5 modellek többsége (kivéve az "F" utótaggal jelölteket) rendelkezik Intel Iris Xe grafikával, amely elegendő a mindennapi feladatokhoz, multimédiás tartalomfogyasztáshoz és régebbi, kevésbé erőforrás-igényes játékokhoz. Az AMD Ryzen 5 processzorok közül a "G" utótaggal jelöltek (pl. Ryzen 5 5600G) rendelkeznek erősebb Radeon grafikával, ami jobb teljesítményt nyújt integrált grafikus megoldások terén. A Ryzen 7000-es sorozat összes modellje alapértelmezetten tartalmaz egy alapszintű integrált RDNA 2 grafikát, amely elsősorban képkimenetet biztosít, de nem játékra optimalizált, ellentétben a korábbi G-szériával.
TDP és energiafogyasztás
A TDP (Thermal Design Power) az a maximális hőmennyiség, amit egy processzor generálhat, és amit a hűtőrendszernek el kell vezetnie. Ez indikátor az energiafogyasztásra is. Az Intel processzorok, különösen maximális boost órajelen és hibrid architektúrával, hajlamosak magasabb TDP-re és energiafogyasztásra, mint az AMD Ryzen 5 processzorok. Az AMD régóta hangsúlyozza az energiahatékonyságot, bár a Zen 4 generációval a fogyasztás is megnőtt a magasabb teljesítmény elérése érdekében. Fontos figyelembe venni, hogy a valós fogyasztás nagyban függ a terheléstől és az alaplapi beállításoktól. Magasabb TDP esetén erősebb hűtésre is szükség lehet.
Az alábbi táblázat az aktuális generációk két reprezentatív példányát hasonlítja össze, hogy képet adjon a főbb specifikációkról:
1. táblázat: Az Intel Core i5-13600K és az AMD Ryzen 5 7600X kulcsspecifikációinak összehasonlítása
| Jellemző | Intel Core i5-13600K | AMD Ryzen 5 7600X |
|---|---|---|
| Architektúra | Raptor Lake (Hibrid: P-core + E-core) | Zen 4 (Homogén magok) |
| Magok száma | 6 P-mag + 8 E-mag (Összesen 14 mag) | 6 mag |
| Szálak száma | 20 szál (12 P-core, 8 E-core) | 12 szál |
| Alap órajel (P-mag) | 3.5 GHz | 4.7 GHz |
| Max. boost órajel | 5.1 GHz (P-mag) / 3.9 GHz (E-mag) | 5.3 GHz |
| L3 Cache | 24 MB Smart Cache | 32 MB Game Cache |
| Alap TDP | 125W (Processor Base Power) | 105W (TDP) |
| Max. Turbó fogyasztás | 181W (Maximum Turbo Power) | 142W (PPT) |
| Integrált GPU | Intel UHD Graphics 770 | AMD Radeon Graphics (2 CU) |
| DDR5 támogatás | Igen (max. 5600 MHz natívan) | Igen (max. 5200 MHz natívan) |
| PCIe verzió | PCIe 5.0 (CPU lanes), PCIe 4.0 (Chipset lanes) | PCIe 5.0 (CPU lanes) |
| Foglalat | LGA 1700 | AM5 |
„A nyers specifikációk önmagukban csak egy szeletét mutatják a valóságnak; az architektúra mélysége és a szoftveres optimalizációk játsszák a kulcsszerepet a tényleges felhasználói élményben.”
Teljesítmény a gyakorlatban: Milyen feladatokra melyik a jobb?
A technikai specifikációk elolvasása után az igazi kérdés az, hogy hogyan teljesítenek ezek a processzorok a mindennapi használat során, és melyik a jobb választás a különböző típusú feladatokra. A valós életbeli benchmarkok és tesztek adnak leginkább átfogó képet arról, hogy mire számíthatunk egy Intel Core i5 vagy egy AMD Ryzen 5 processzortól.
Játékok
A játékok területén hosszú ideig az Intel volt a koronázott király, köszönhetően kiváló egyszálas teljesítményének. A modern játékok azonban egyre jobban kihasználják a több magot és szálat is, ami kiegyenlítettebbé tette a versenyt.
Az Intel Core i5 processzorok, különösen a magas órajelű P-magokkal, továbbra is rendkívül erős választásnak számítanak játékra. Sok játék még mindig jobban profitál az egyszálas teljesítményből, mint a nyers magszámból, és itt az Intel gyakran előnyben van. Az Intel hibrid architektúrája (P- és E-magok) segít a háttérfolyamatok hatékony kezelésében, így a játékok számára több erőforrás marad.
Az AMD Ryzen 5 processzorok, különösen a Zen 3 és Zen 4 alapúak, jelentősen felzárkóztak játékban. A megnövelt IPC és a magas órajelek révén a Ryzen 5 már abszolút versenyképes, sőt, egyes multi-threaded játékokban akár felül is múlhatja az i5-ös alternatívákat. Az AMD nagy L3 gyorsítótára ("Game Cache") szintén hozzájárul a játékbeli teljesítményhez.
Összességében elmondható, hogy a legújabb generációs Intel Core i5 és AMD Ryzen 5 processzorok között a játékokban nyújtott teljesítménybeli különbség gyakran elhanyagolható, vagy csak néhány százalékpontban mérhető, és nagyban függ az adott játéktól, a felbontástól, a grafikai beállításoktól, valamint a rendszer többi komponensétől (főleg a videokártyától). Egy belépő- vagy középkategóriás videokártya mellett a processzor szerepe gyakran háttérbe szorul.
„A játékélmény maximalizálásához nem csak a processzor nyers ereje számít, hanem az adott játék optimalizációja és a rendszer többi komponensének harmóniája is elengedhetetlen.”
Produktivitás és irodai feladatok
A mindennapi produktivitási és irodai feladatok, mint például a böngészés, e-mailezés, dokumentumszerkesztés (Microsoft Office, Google Workspace), videókonferenciák, vagy akár a könnyedebb multitasking (több böngészőfül, alkalmazás egyidejű futtatása) esetén mind az Intel Core i5, mind az AMD Ryzen 5 processzorok bőven elegendő teljesítményt nyújtanak. Ebben a kategóriában a felhasználók valószínűleg nem fognak érezhető különbséget tapasztalni a két márka azonos generációjú középkategóriás chipjei között.
A magas egyszálas teljesítmény, amelyet mindkét processzor kínál, biztosítja a gyors alkalmazásindítást és a reszponzív felhasználói felületet. Az Intel hibrid architektúrája az E-magokkal hozzájárulhat a háttérben futó feladatok (pl. vírusirtó, frissítések) csendes és energiahatékony kezeléséhez, míg a P-magok biztosítják a zökkenőmentes interakciót a fő alkalmazásokkal. Az AMD homogén magjai szintén kiválóan alkalmasak a multitaskingra, stabil és megbízható teljesítményt nyújtva.
Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú feladatoknál sokszor sokkal nagyobb jelentősége van a gyors SSD-nek és elegendő mennyiségű RAM-nak (legalább 16 GB), mint a processzor nyers erejének. Egy modern középkategóriás CPU mindkét gyártótól túlteljesíti az átlagos irodai felhasználó igényeit.
„Az átlagos irodai felhasználó számára mindkét processzor bőven elegendő teljesítményt nyújt, a választás inkább az ökoszisztéma preferenciáin múlik.”
Tartalomgyártás és kreatív munka
A tartalomgyártás, mint a videószerkesztés, képszerkesztés, 3D renderelés vagy streaming, már sokkal inkább igényli a processzor erejét, különösen a többmagos, többszálas teljesítményt. Itt már jobban megmutatkoznak a processzorok közötti különbségek.
Videószerkesztés (pl. Adobe Premiere Pro, DaVinci Resolve): Ezek az alkalmazások rendkívül jól skálázódnak a magok és szálak számával. A renderelési idők és az exportálás sebessége nagyban függ attól, hány magot tud kihasználni a szoftver. Az Intel Core i5 processzorok a hibrid architektúrájukkal és magas magszámukkal (P+E magok) nagyon jó teljesítményt nyújtanak, különösen, ha az E-magok is hatékonyan be tudnak kapcsolódni a munkába. Az Intel Quick Sync Video technológiája tovább gyorsíthatja a H.264 és HEVC kódolást bizonyos szoftverekben. Az AMD Ryzen 5 processzorok a homogén, nagy teljesítményű magjaikkal és magas szálukkal szintén kiválóan teljesítenek, és gyakran előnyben vannak a tiszta multi-core teljesítményt igénylő feladatokban, mint amilyen a videó renderelés.
Képszerkesztés (pl. Adobe Photoshop, Lightroom): A képszerkesztő szoftverek jobban kihasználják az egyszálas teljesítményt a gyors ecsetvonásokhoz vagy filterek alkalmazásához, de a komplexebb feladatok, mint a batch feldolgozás vagy a nagy felbontású panorámák összeillesztése, profitálnak a több magból. Mindkét processzor kiválóan alkalmas erre a célra, és a különbségek itt is minimálisak lehetnek.
3D renderelés, CAD: Ez a terület, akárcsak a videó renderelés, a nyers többmagos teljesítményt értékeli a leginkább. Szoftverek, mint a Blender, Cinema 4D, vagy SolidWorks, képesek teljes mértékben kihasználni az összes rendelkezésre álló magot és szálat. Itt az AMD Ryzen 5 általában nagyon versenyképes, néha még előnyben is lehet a Core i5-tel szemben, ha az Intel hibrid architektúrája nem optimalizált tökéletesen az adott szoftverhez. Ugyanakkor az Intel i5-ösök magasabb magszáma (P+E magok összege) és magas boost órajelei itt is komoly erőt képviselnek.
Streaming: A játék streamelésénél a processzor feladata a játék futtatása mellett a videó kódolása is. Ehhez a feladathoz a több mag és szál elengedhetetlen. Az Intel hibrid architektúrája előnyös lehet, mivel a P-magok futtatják a játékot, míg az E-magok segíthetnek a kódolásban, vagy fordítva, ha dedikált videokártya hardveres kódolóját használjuk. Az AMD Ryzen 5 is kiváló streaming platform, különösen, ha a hardveres kódolást (pl. AMD VCN) is bevetjük. Az NVENC és AMF (AMD Media Framework) kódolók megléte a dedikált videokártyákon gyakran leveszi a terhet a CPU válláról, de egy erős CPU továbbra is fontos a gördülékeny élményhez.
„A professzionális tartalomgyártás során a többmagos, többszálas teljesítmény az igazi érték, ahol a processzorok közötti különbségek a legmarkánsabban megmutatkoznak.”
Egyéb niche felhasználások
A processzorok ereje számos speciális felhasználási területen is megmutatkozik, ahol a Core i5 és Ryzen 5 teljesítménye kulcsfontosságú lehet.
Virtuális gépek (VMware, VirtualBox): Virtuális gépek futtatásakor minden egyes virtuális gép egy vagy több fizikai magot és szálat igényel. Minél több maggal és szállal rendelkezik a processzor, annál több virtuális gépet futtathatunk egyidejűleg, vagy annál több erőforrást oszthatunk ki egy-egy VM-nek anélkül, hogy a teljesítmény érezhetően romlana. Itt az Intel i5 processzorok a magasabb összesített magszámuk (P- és E-magok együttesen) miatt előnyben lehetnek, ha a virtualizációs szoftver hatékonyan tudja kezelni a hibrid architektúrát. Az AMD Ryzen 5 processzorok homogén magjai szintén kiváló alapot biztosítanak a virtualizációhoz. A RAM mennyisége és sebessége szintén kritikus tényező a VM-ek esetében.
Szoftverfejlesztés: A szoftverfejlesztés során a processzor terhelése rendkívül változatos lehet. A kód fordítása (compilation) gyakran több magot is kihasznál, így a gyors fordítási idők szempontjából a többmagos processzorok előnyben vannak. Az IDE-k (Integrated Development Environment) és a debuggerek futtatása inkább az egyszálas teljesítményt igényli. Mindkét processzor kiválóan alkalmas fejlesztői környezetekhez, de a nagyobb projektek, amelyek hosszú fordítási időket igényelnek, jobban profitálhatnak a több magból és a magasabb többszálas teljesítményből. A Docker konténerek futtatása szintén a magszámot és a memória sávszélességét terheli.
Ezeken a területeken a választás gyakran azon múlik, hogy az adott szoftver mennyire tudja kihasználni a rendelkezésre álló magokat és szálakat, illetve az egyedi utasításkészleteket (pl. AVX-512, ha releváns). Mindkét processzortípus képes megbirkózni a feladatokkal, de a "gyorsabb" jelző attól függ, hogy melyik szoftver fut éppen.
„Bizonyos speciális felhasználási területeken, mint például a komplex szoftverfejlesztés vagy a virtualizáció, a nyers processzorerő és a magok száma válik elsődleges prioritássá.”
Platformköltségek és az ökoszisztéma
A processzor kiválasztása nem csupán a chip áráról szól, hanem a teljes platform költségét is figyelembe kell venni. Az alaplap, a memória és a hűtés mind hozzájárulnak a végső összeghez, és jelentősen befolyásolhatják az ár/érték arányt.
Alaplapok
Az alaplap a rendszer gerince, és a processzor választásakor az egyik legfontosabb tényező.
Az Intel processzorokhoz (jelenleg LGA 1700 foglalat) különböző chipkészletek tartoznak:
- H-sorozat (pl. H610, H710): Belépő szintű alaplapok, általában kevesebb porttal és bővítési lehetőséggel, korlátozott RAM sebességgel. Általában olcsóbbak, de nem támogatják a túlhajtást.
- B-sorozat (pl. B660, B760): Középkategóriás alaplapok, jó ár/érték aránnyal, több bővítési lehetőséggel, de általában túlhajtás nélkül. A legtöbb felhasználó számára ideálisak.
- Z-sorozat (pl. Z690, Z790): Csúcskategóriás alaplapok, maximális bővíthetőséggel, a legtöbb porttal, legjobb VRM-mel (Voltage Regulator Module) és túlhajtási lehetőséggel. Ezek a legdrágábbak, és a túlhajtható "K" processzorokhoz ajánlottak.
Az AMD processzorokhoz (jelenleg AM5 foglalat a Zen 4-hez) szintén különböző chipkészletek tartoznak:
- A-sorozat (pl. A620): Belépő szintű alaplapok, korlátozott funkciókkal, alacsonyabb árral, túlhajtás nélkül.
- B-sorozat (pl. B650, B650E): Középkategóriás alaplapok, jó egyensúllyal a funkciók és az ár között, általában támogatják a CPU túlhajtását. A "E" (Extreme) változatok jobb PCIe 5.0 támogatással rendelkeznek.
- X-sorozat (pl. X670, X670E): Csúcskategóriás alaplapok, a legtöbb bővítési lehetőséggel, túlhajtással, és prémium funkciókkal.
Fontos, hogy az Intel az utóbbi időben viszonylag gyakran váltogatja a foglalatokat, ami azt jelenti, hogy egy-két generáció után már új alaplapot kell venni, ha fejleszteni szeretnénk a processzort. Az AMD az AM4 foglalatot sokáig fenntartotta, az AM5-tel pedig azt ígéri, hogy hosszú távon támogatni fogja a platformot, ami jobb jövőbeli bővíthetőséget jelenthet.
RAM (Memória)
A RAM típusának kiválasztása is befolyásolja a platform költségeit.
A legújabb generációs Intel Core i5 és AMD Ryzen 5 processzorok egyaránt támogatják a DDR5 memóriát, ami nagyobb sebességet és sávszélességet biztosít. Azonban az Intel továbbra is kínál (és kínált a korábbi generációkhoz) DDR4-et támogató alaplapokat is, ami rugalmasabbá teszi a választást, és lehetőséget ad a költségek csökkentésére, mivel a DDR4 RAM általában olcsóbb, mint a DDR5. Az AMD Zen 4 platformja már kizárólag DDR5 memóriát támogat, ami magasabb kezdeti költséget jelenthet. A RAM sebessége is fontos, különösen az AMD Ryzen processzoroknál, ahol a gyorsabb memória gyakran nagyobb teljesítménynövekedést eredményez.
Hűtés
Mindkét gyártó kínál "stock" (gyári) hűtőket a nem túlhajtható processzoraihoz, de ezek a legtöbb esetben csak az alapvető terhelésre elegendőek, és zajosabbak lehetnek. A túlhajtható (Intel "K", AMD "X") modellek, vagy a magasabb TDP-vel rendelkező processzorok esetében erősen ajánlott egy utólagos léghűtő vagy egy AIO (All-in-One) folyadékhűtés beszerzése. Ez további költséget jelent, ami akár 15.000-50.000 forint (vagy még több) is lehet, de elengedhetetlen a stabil és hűvös működéshez maximális terhelés mellett.
Energiafogyasztás és hosszú távú költségek
Az energiafogyasztás nem csak a tápegység méretét, hanem a villanyszámlát is befolyásolja hosszú távon. Az Intel processzorok a hibrid architektúra és a magasabb boost órajelek miatt hajlamosak nagyobb fogyasztásra terhelés alatt. Az AMD Ryzen processzorok, különösen a korábbi generációkban, kiemelkedtek energiahatékonyságukkal, bár a Zen 4-gyel a teljesítmény növekedésével a fogyasztás is megnőtt. A pontos fogyasztási adatok generációnként és modellenként eltérőek, és a beállításoktól is függnek.
Upgrade lehetőségek
Az AMD AM5 platform hosszú távú támogatása ígéretet tesz arra, hogy a jövőbeni Ryzen processzorok is kompatibilisek lesznek ugyanazzal az alaplappal, ami hosszú távon költséghatékonyabbá teheti a fejlesztést. Az Intel gyakori foglalatváltásai azt jelenthetik, hogy egy CPU upgrade egy alaplap cseréjével is jár, ami jelentős plusz költség.
2. táblázat: Becsült platformköltségek összehasonlítása (jelenlegi generációk, átlagárak)
| Komponens | Intel platform (pl. i5-13600K) | AMD platform (pl. R5-7600X) |
|---|---|---|
| Processzor (kb. ár) | 100.000 – 130.000 Ft | 90.000 – 120.000 Ft |
| Alaplap (B-széria, DDR5) | 60.000 – 90.000 Ft (B760) | 70.000 – 100.000 Ft (B650) |
| RAM (16GB DDR5, kb. ár) | 25.000 – 35.000 Ft | 25.000 – 35.000 Ft |
| Hűtés (utólagos léghűtő) | 15.000 – 30.000 Ft | 15.000 – 30.000 Ft |
| Összesített induló költség | 200.000 – 285.000 Ft (nagyságrendileg) | 200.000 – 285.000 Ft (nagyságrendileg) |
Megjegyzés: Az árak becsültek és a piaci ingadozások, valamint az akciók függvényében jelentősen változhatnak. A táblázat a teljes rendszerépítési költség egy részét mutatja be, a videokártyát, tápegységet, SSD-t és házat nem tartalmazza.
„A processzor ára csak az első lépés; a teljes platform költségének figyelembe vétele elengedhetetlen a hosszú távú pénzügyi tervezéshez és az elégedettséghez.”
Különbségek és hasonlóságok a legújabb generációkban
A folyamatos technológiai fejlődés és a kiélezett piaci verseny miatt az Intel és az AMD is a leginnovatívabb megoldásait veti be a középkategóriában. Nézzük meg, milyen főbb különbségek és hasonlóságok jellemzik az Intel 13. és 14. generációs Core i5 processzorait, valamint az AMD Ryzen 7000-es sorozatú Ryzen 5 modelljeit.
Intel Core i5 (13. és 14. generáció – Raptor Lake és Raptor Lake Refresh):
Az Intel ezen generációi a hibrid architektúrát alkalmazzák, amely a korábbi Alder Lake platformon debütált, de itt már továbbfejlesztve. Ez azt jelenti, hogy a processzor egyaránt tartalmaz nagy teljesítményű (P-core) és energiahatékony (E-core) magokat. Az i5 modellek jellemzően 6 P-magot (Hyper-Threadinggel) és 4-8 E-magot (Hyper-Threading nélkül) foglalnak magukba, összesen 10-14 fizikai maggal és 16-20 szállal. Ez a felépítés kiválóan alkalmas a multitaskingra, mivel a háttérfolyamatokat az E-magok kezelhetik, míg a fő alkalmazások a P-magokon futnak.
A Raptor Lake processzorok támogatják a DDR5 és a DDR4 memóriákat is (az alaplap chipkészletétől függően), ami rugalmasságot ad a felhasználóknak a kezdeti költségek optimalizálásában. Emellett PCIe Gen 5 támogatást is nyújtanak a grafikus kártyák és az NVMe SSD-k számára, bár a DDR4-es alaplapok általában még csak PCIe 4.0-t kínálnak. Az Intel UHD Graphics 770 integrált grafikus vezérlő (az "F" jelölésű modellek kivételével) elegendő a mindennapi használathoz és a médiafogyasztáshoz.
AMD Ryzen 5 (7000-es sorozat – Zen 4):
Az AMD a Zen 4 architektúrával a homogén magokra épülő design mellett maradt, azaz minden mag egyforma képességekkel rendelkezik. A Ryzen 5 7600X modell például 6 maggal és 12 szállal rendelkezik. A Zen 4 jelentős IPC (utasításonkénti végrehajtás) javulást hozott, valamint az órajelek is jelentősen megnőttek, túllépve az 5 GHz-es határt. Ez a kombináció kiváló egyszálas teljesítményt és rendkívül erős többszálas teljesítményt biztosít.
Az AMD Ryzen 7000-es sorozat az AM5 foglalatot használja, ami kizárólagosan DDR5 memóriát támogat. Ez magasabb kezdeti RAM költségeket jelenthet, de hosszú távon az AM5 platform ígérete a jövőbeli kompatibilitásra vonzó lehet a fejlesztésre nyitott felhasználók számára. Az AM5 platform szintén teljes körű PCIe Gen 5 támogatást kínál mind a grafikus kártya, mind az NVMe SSD-k számára. A Ryzen 7000-es processzorok mindegyike tartalmaz egy alap szintű RDNA 2 architektúrára épülő integrált grafikus vezérlőt, amely elsősorban képkimenetet biztosít, de nem kifejezetten játékra készült.
Főbb különbségek:
- Architektúra: Intel hibrid (P+E magok) vs. AMD homogén magok. Ez eltérő feladatütemezést és teljesítményprofilt eredményezhet, különösen a multitaskingban.
- Memóriatámogatás: Intel (DDR4/DDR5) vs. AMD (csak DDR5). Az Intel rugalmasabb, de a jövő a DDR5-é.
- Platform hosszú távú támogatása: Az AMD az AM5-tel ígér hosszú távú kompatibilitást, míg az Intel gyakrabban vált foglalatot.
- Integrált grafika: Az Intel i5 UHD Graphics 770-ese erősebb, mint az AMD Ryzen 7000-es széria alap iGPU-ja, bár az AMD "G" szériás Ryzen 5 processzorai erősebb integrált grafikát kínálnak (de ezek régebbi architektúrán alapulnak).
Hasonlóságok:
- Kiváló teljesítmény: Mindkét processzortípus rendkívül erős a középkategóriában, képesek megbirkózni a modern játékokkal és a komplexebb feladatokkal.
- PCIe Gen 5: Mindkét platform támogatja a legújabb PCIe szabványt a nagyobb sebességű SSD-k és videokártyák számára.
- DDR5 támogatás: Mindkét gyártó termékei élvezhetik a DDR5 memória előnyeit (bár az Intel DDR4 opciót is kínál).
- Túlhajthatóság: Mindkét processzorcsalád kínál túlhajtható modelleket ("K" az Intelnél, "X" az AMD-nél).
Összességében elmondható, hogy a legújabb generációkban mind az Intel Core i5, mind az AMD Ryzen 5 rendkívül versenyképes ajánlatok. A választás nagymértékben attól függ, hogy a felhasználó melyik architektúrához és ökoszisztémához vonzódik jobban, és milyen hosszú távú fejlesztési tervei vannak.
„A legújabb generációkban a gyártók eltérő filozófiái kristályosodtak ki: az Intel a hibrid megközelítéssel, az AMD pedig a tisztán magszámra és IPC-re épülő stratégiával igyekszik meggyőzni a felhasználókat.”
Melyiket válaszd? Döntési szempontok és ajánlások
A processzorválasztás összetett döntés, amelyet számos tényező befolyásol. Az Intel Core i5 és az AMD Ryzen 5 is kiváló középkategóriás processzorok, de a számunkra ideális választás az egyéni igényeinken, a költségvetésünkön és a jövőbeli terveinken múlik. Ahhoz, hogy a legjobb döntést hozhassuk meg, érdemes átgondolni az alábbi szempontokat.
🤔 Fontold meg a fő felhasználási területet!
- Játék: Ha főként játékra használod a gépet, és a legmagasabb képkocka/másodperc számot (FPS) szeretnéd elérni a legújabb címekben, mindkét processzorcsalád kiválóan alkalmas. Az Intel Core i5 generációtól függően néha néhány százalékkal jobb lehet az egyszálas teljesítményt igénylő játékokban, míg az AMD Ryzen 5 a többszálas játékokban brillírozhat. A különbség gyakran elhanyagolható, és a videokártya sokkal nagyobb hatással van a játékélményre.
- Produktivitás és irodai feladatok: Böngészés, dokumentumszerkesztés, videókonferencia esetén mindkét processzor bőségesen elegendő erőt biztosít. Itt a sebességkülönbségek szinte észrevehetetlenek.
- Tartalomgyártás (videószerkesztés, renderelés, streaming): Ha rendszeresen végeznél ilyen feladatokat, a többmagos, többszálas teljesítmény a kulcs. Az Intel i5 a hibrid architektúrájával és magasabb magszámával, valamint az AMD Ryzen 5 a homogén, erős magjaival és magas szálával egyaránt jó választás lehet. Nézd meg az általad használt szoftverek benchmarkjait, mert az optimalizáció nagyban befolyásolhatja, melyik teljesít jobban.
💰 Ne csak a processzor, hanem a teljes platform árát nézd!
A processzor ára csak az egyik tétel. Vedd figyelembe az alaplap, a memória (DDR4 vagy DDR5), és a hűtő árát is. Az Intel DDR4-et támogató alaplapjai olcsóbbá tehetik az indulást, míg az AMD kizárólag DDR5-öt támogató AM5 platformja drágább lehet, de cserébe modernebb és potenciálisan hosszabb élettartamú. A túlhajtható processzorokhoz mindig drágább alaplap és komolyabb hűtés szükséges.
🚀 Gondolkodj előre a jövőbeli bővítésekben!
Az AMD az AM5 foglalattal hosszú távú kompatibilitást ígér, ami azt jelenti, hogy a jövőbeni processzorokat valószínűleg ugyanabba az alaplapba tudod majd behelyezni. Az Intel hajlamosabb a foglalatváltásra, ami egy processzorfrissítés esetén alaplapcserét is jelenthet. Ha gyakran szoktál fejleszteni, ez jelentős szempont lehet.
🕹️ Játékos vagy? Nézd meg a kedvenc játékaid tesztjeit!
Az általános benchmarkok mellett mindig érdemes megnézni, hogyan teljesít a kiszemelt processzor a kedvenc játékaidban vagy a leggyakrabban használt alkalmazásaidban. Számos online tech portál és YouTube csatorna teszteli a processzorokat különböző forgatókönyvek szerint, ami nagyon hasznos információkat szolgáltathat.
🛠️ Tartalomgyártó? A több mag és szál lehet a barátod!
Ha a munkád során gyakran használsz olyan programokat, amelyek kihasználják a több magot és szálat, mint például videó- vagy 3D renderelő szoftverek, akkor a magas mag- és szálszámú processzorok jelentős előnyt biztosíthatnak. Itt a Core i5-ösök P+E magjaik kombinációjával, valamint a Ryzen 5-ösök homogén, erős magjaival egyaránt jó választás lehet.
Végül pedig, ne feledd, a "tökéletes" processzor nem létezik, csak a "neked tökéletes". Mérlegeld az igényeidet, a költségvetésedet, és válaszd azt a megoldást, amely a legjobb kompromisszumot kínálja számodra.
„A végső döntés sosem csak technikai specifikációk összessége, hanem az egyéni igények, a költségvetés és a jövőbeli elképzelések aprólékos összehangolása.”
Gyakran ismételt kérdések
Hogyan befolyásolja az integrált grafikus vezérlő a választásomat?
Az integrált grafikus vezérlő (iGPU) akkor fontos, ha nem tervezel különálló videokártyát vásárolni, vagy ha tartalék megoldásra van szükséged, amíg be nem szerzel egy dedikált GPU-t. Az Intel Core i5 processzorok többségében lévő Iris Xe grafika elegendő a mindennapi használathoz, videónézéshez, könnyebb irodai feladatokhoz és régebbi játékokhoz alacsony beállításokon. Az AMD Ryzen 7000-es sorozatban található iGPU elsősorban képkimenetet biztosít, de nem játékra optimalizált. Ha játékra is alkalmas iGPU-t szeretnél, érdemes megnézni az AMD Ryzen "G" szériás processzorait (pl. Ryzen 5 5600G), de ezek régebbi generációs modellek. Komolyabb játékhoz vagy grafikai munkához mindenképpen különálló videokártyára lesz szükséged.
Szükségem van-e különálló videokártyára a Ryzen 5 vagy Core i5 mellé?
Igen, a legtöbb esetben igen. Ha modern játékokkal szeretnél játszani elfogadható felbontáson és képfrissítési sebességgel, vagy ha grafikailag intenzív feladatokat végzel (videószerkesztés, 3D renderelés), akkor elengedhetetlen egy dedikált videokártya. Az Intel és AMD középkategóriás processzorai iGPU-val elsősorban azokat a felhasználókat célozzák, akiknek nincs szükségük ilyen magas grafikai teljesítményre, vagy későbbre tervezik a dedikált GPU beszerzését.
Melyik processzor energiahatékonyabb általában?
Az energiahatékonyság generációtól, modelltől és terheléstől függően változik. Az AMD a Zen architektúra korábbi generációiban kiemelkedően energiahatékony volt. A Zen 4-gyel a teljesítmény növekedésével a fogyasztás is megnőtt, de még mindig versenyképes. Az Intel a hibrid architektúrájával (P- és E-magok) célozza az energiahatékonyságot, ahol az E-magok képesek hatékonyan kezelni az alacsonyabb terhelésű feladatokat. Maximális terhelés mellett az Intel Core i5 processzorok gyakran magasabb fogyasztással rendelkeznek, mint az AMD Ryzen 5 alternatívák, ami erősebb hűtést és esetleg nagyobb tápegységet igényelhet.
Mi a különbség a "K" és "non-K" Intel processzorok között?
Az Intel processzorok "K" utótagja azt jelenti, hogy a processzor túlhajtható (unlocked), azaz manuálisan növelhető az órajele a gyári specifikációk felett a jobb teljesítmény érdekében. Ezekhez a modellekhez általában drágább, "Z" sorozatú alaplapra és erősebb hűtésre van szükség. A "non-K" modellek (pl. Core i5-13400) nem túlhajthatók, fix órajelen működnek, és általában olcsóbb "H" vagy "B" sorozatú alaplapokkal használhatók. Az "F" utótaggal ellátott modellek (pl. Core i5-13600KF) azt jelzik, hogy a processzor nem tartalmaz integrált grafikus vezérlőt, így dedikált videokártya szükséges hozzá.
Miért fontos az alaplap chipsetje a processzor választásakor?
Az alaplap chipsetje határozza meg a bővíthetőségi lehetőségeket (pl. USB portok száma és típusa, M.2 foglalatok száma, PCIe sávok), a túlhajthatóságot, a memória maximális sebességét és a VRM (Voltage Regulator Module) minőségét, ami befolyásolja a processzor stabil működését magas terhelésen. Egy "Z" vagy "X" sorozatú chipset drágább, de teljes körű funkciókat és túlhajthatóságot kínál, míg a "B" vagy "A" sorozatú chipsetek olcsóbbak, de korlátozottabbak a képességeik. A megfelelő chipset kiválasztása kulcsfontosságú, hogy kihasználd a processzor teljes potenciálját és a jövőbeni fejlesztésekre is legyen lehetőséged.
Érdemes-e várni a következő generációkra?
Ez egy örök dilemma a technológia világában. Mindig jön valami új és jobb, de ha folyamatosan várunk, sosem veszünk semmit. Ha sürgősen szükséged van egy új számítógépre, a jelenlegi generációs Intel Core i5 és AMD Ryzen 5 processzorok is kiváló teljesítményt nyújtanak, és hosszú távon elegendőek lesznek a legtöbb feladathoz. Ha a jelenlegi rendszered még megfelelő, és nem sürget az idő, érdemes lehet megvárni a következő generációkat (általában évenként érkeznek), mivel azok teljesítményjavulást és/vagy ár/érték arány javulást hozhatnak. Fontos figyelembe venni, hogy az új generációk kezdetben drágábbak lehetnek, és az alaplapok, RAM ára is magasabb lehet.
Melyik processzor jobban teljesít hosszú távon?
Ez a kérdés nehezen megválaszolható, mivel a "hosszú távú teljesítmény" sok mindentől függ: a szoftverek fejlődésétől, az operációs rendszer optimalizációjától, és attól, hogy mennyire terheli le a felhasználó a processzort. Az AMD az AM5 platform hosszú távú támogatásával a jövőbeni upgrade-ek szempontjából jobb pozíciót ígér. Ami a nyers teljesítményt illeti, mindkét gyártó termékei a legtöbb felhasználó számára 3-5 évig (vagy akár tovább) is elegendőek lesznek a legtöbb feladathoz. A karbantartás (tisztítás, hűtőpaszta csere) és az optimalizált szoftveres környezet sokkal nagyobb hatással van a hosszú távú teljesítményre, mint a márka.
Van-e jelentősége a processzor cache méretének a mindennapi használat során?
Igen, van jelentősége, de a mindennapi, átlagos használat során (böngészés, irodai munka) a különbség valószínűleg nem lesz észrevehető. A cache mérete inkább a specifikus, nagy adatáramlással járó feladatoknál, például játékoknál, adatbázis-kezelésnél, vagy komplexebb alkalmazások futtatásánál jön elő. A nagyobb és gyorsabb cache csökkenti a processzor és a lassabb rendszermemória közötti kommunikáció idejét, ezáltal gyorsítja az adatfeldolgozást. Az AMD processzorok (különösen a Zen 3 és Zen 4) nagy L3 gyorsítótára, a "Game Cache" például kifejezetten a játékbeli teljesítményt segíti.
Melyik platform nyújt jobb ár/érték arányt az átlagfelhasználó számára?
Az ár/érték arány folyamatosan változik, és nagymértékben függ az aktuális piaci akcióktól, az új generációk megjelenésétől és a régi generációk árcsökkenésétől. Az AMD sokáig a magasabb magszám és a versenyképes ár kombinációjával volt az ár/érték bajnoka. Az Intel a hibrid architektúrával és a DDR4-es alaplapok opciójával szintén nagyon erős ajánlatokat kínál. Jelenleg mindkét gyártó rendkívül versenyképes, és a választás inkább azon múlik, hogy melyik platform illeszkedik jobban a felhasználó egyedi igényeihez és költségvetéséhez. Érdemes mindig az aktuális árakat és teszteket összehasonlítani a vásárlás előtt.
Milyen hűtőt ajánlotok a középkategóriás processzorokhoz?
A gyári hűtők (ha mellékelik) általában csak az alapvető terhelésre elegendőek, és zajosabbak lehetnek. A túlhajtható ("K" vagy "X" jelzésű) vagy magasabb TDP-vel rendelkező Core i5 és Ryzen 5 processzorokhoz erősen ajánlott egy utólagos hűtő beszerzése. Egy jó minőségű léghűtő (pl. Thermalright Peerless Assassin 120 SE, DeepCool AK620, be quiet! Dark Rock Pro 4) gyakran elegendő és költséghatékony megoldás. Ha a maximális hűtési teljesítményre és esztétikára vágysz, vagy ha szűkös a házadban a hely, egy 240mm-es vagy 280mm-es AIO (All-in-One) folyadékhűtés is szóba jöhet, bár ezek drágábbak. Fontos, hogy a kiválasztott hűtő kompatibilis legyen a processzor foglalatával és beférjen a számítógépházba.
