Évekig a felhő volt az informatikai fejlődés egyik kulcsszava. Fájlokat tárolunk benne, vállalati programokat futtatunk rajta, és hatalmas adatközpontok végzik helyettünk a számítások jelentős részét. Most azonban egyre többször találkozhatunk egy másik kifejezéssel is: edge computing.
Első hallásra úgy tűnhet, mintha a technológia éppen visszafelé haladna. Miért vinnénk az adatfeldolgozást közelebb a felhasználóhoz, ha egyszer hatalmas és erős felhős adatközpontokat építettünk?
Az ok leginkább a sebességben és az adat mennyiségében keresendő.
Nem minden adatnak kell elutaznia egy távoli szerverig
Képzeljünk el egy modern gyárat, ahol több száz érzékelő folyamatosan figyeli a gépek működését.
Ha minden egyes adatcsomagot először egy távoli adatközpontba kellene küldeni, ott feldolgozni, majd az eredményt visszaküldeni, bizonyos folyamatoknál túl nagy késleltetés alakulhatna ki.
Edge computing esetén a feldolgozás egy része már helyben, vagy legalábbis az adat keletkezési helyéhez jóval közelebb történik.
Így csak azokat az információkat kell továbbküldeni a felhőbe, amelyekre valóban szükség van.
Az önvezető rendszerek nem várhatnak mindig a felhőre
A késleltetés különösen fontos olyan rendszereknél, ahol egy döntésnek azonnal meg kell születnie.
Egy ipari robot, biztonsági kamera vagy közlekedési rendszer bizonyos funkciói nem feltétlenül engedhetik meg maguknak, hogy minden döntés előtt távoli szerver válaszára várjanak.
A helyi feldolgozás ilyenkor gyorsabb reakciót tehet lehetővé.
Hasonló megoldások megjelenhetnek okosotthonokban, üzletekben, egészségügyi eszközökben és különböző IoT-rendszerekben is.
Az AI tovább növeli a helyi számítás jelentőségét
A mesterséges intelligencia terjedésével az edge computing újabb lendületet kaphat.
Egy kamerának például nem feltétlenül kell minden rögzített képet elküldenie egy központi szervernek. Egy helyben futó AI-rendszer először elemezheti a felvételt, és csak akkor továbbíthat adatot, ha valóban fontos eseményt érzékel.
Ez csökkentheti a hálózati adatforgalmat, és megfelelő kialakítás mellett adatvédelmi szempontból is előnyös lehet.
A felhő ettől még nem fog eltűnni
Az edge computing nem a cloud leváltásáról szól.
A két technológia inkább kiegészíti egymást.
A helyi rendszer elvégezheti a gyors, azonnali feldolgozást, míg a felhőben történhet:
- hosszabb távú adattárolás,
- nagy mennyiségű információ elemzése,
- rendszerek közötti összehasonlítás,
- központi menedzsment,
- összetett AI-modellek tanítása.
A kérdés tehát egyre kevésbé az lesz, hogy felhő vagy helyi feldolgozás, hanem az, hogy az adott feladat melyik részét hol a leghatékonyabb elvégezni.
Az ehhez hasonló informatikai trendek, AI-megoldások és új technológiák követésében a BEOStech IT magazin kínál további olvasnivalót.
Ahogy egyre több eszköz kapcsolódik az internethez, egyre több adat keletkezik közvetlenül körülöttünk.
A jövő informatikája ezért nemcsak hatalmas távoli adatközpontokból állhat majd. Egyre több intelligencia költözhet közvetlenül azokba az eszközökbe és rendszerekbe, amelyeket nap mint nap használunk.
